Tartalomjegyzék
Játékosok – Bikakentaur (Bull centaur), Blokkolók, Boszorkányelf (Witch elf), Dobók, Elkapók, Futók, Gnómok, Halfling, Mezőnyjátékosok, Rohamozók (Blitzer), Trollgyilkos (Trollslayer), Vámpír
Nagyfiúk – Faember, Jeti, Kroxigor, Minotaurusz, Ogre, Rat Ogre, Rotspawn, Troll, Vérivadék (Bloodspawn), Vargheist
Sztárok – Anqi Panqi, Barik Farblast, Bilerot Vomitflesh, Black Gobbo, Bomber Dribblesnot, Bryce ‘The Slice’ Cambuel, Cindy Piewhistle, Deeproot Stronbranch, Drull és Dribl, Frank ‘n Stein, Fungus the Loon, Glart Smashrip Sr, Gloriel Summerbloom, Glotl Stop, Grak & Crumbleberry, Grashnak Blackhoof, Griff Oberwald, Grim Ironjaw, Grombrindal (a Fehér törpe), Guffle Pussmaw, Hakflem Skuttlespike, Helmut Wulf, H’thark a Megállíthatatlan, Ivar Eriksson, Jeremiah Kool, Jordell Freshbreeze, ‘Captain’ Karina von Riesz, Karla von Kill, Kiroth Krakeneye, Kreek Rustgouger, Lord Borak, Luthor (Count) von Drakenborg, Maple Highgrove, Max Spleenripper, Mighty Zug, Morg’n’Thorg, Nobbla Blackwart, Puggy Baconbreath, Rashnak, az Orvgyilkos, Ripper Bolgrot, Rodney Roachbait, Rowana Forestfoot, Roxanna Darknail, Rumbelow Sheepskin, Scrappa Sorehead, Scyla Anfingrimm, Skitter Stab-Stab, Skrorg Snowpelt, Skrull Halfheight, Swift-testvérek (Valen és Lucien), Thorsson Stoutmead, Varag Ghoul-Chewer, Whitegrasp Doubledrool, Wilhelm Chaney, Zzharg Madeye
Tákolmányok és tiltott fegyverek – Bombazsák, Halálroller, Láncfűrészes, Láncos golyós, Pump Wagon, Siklóernyős (Swoop), Ugróbotos (Pogoer), Egyéb tiltott fegyverek
Egyéb szerzetek és sztárjaik – Akhorne, Boa Kon’ssstriktr, Eldril Sidewinder, Estelle La Veneaux, Gretchen Wachter, Swiftvine Glimmershard, Willow Rosebark, Zolcath
Játékosok
A csapatlistákon található játékosok legtöbbje – egy pillanatra félretéve most a Nagyfiúkat vagy a különböző speciálisabb karaktereket – vagy mezőnyjátékos, vagy posztjátékos. Olyan funkciókat látnak el, amelyeket majdnem minden csapatban tudnia kell valakinek: a futók és az elkapók viszik a labdát, a dobók dobják azt, a rohamozók utat törnek, a blokkolók védekeznek, a mezőnyjátékosok pedig olcsók és sokan vannak. Az itt következő oldalakon ezen szereplőkből mutatunk be néhányat, leginkább azokat, akiknek sztár verziójuk is van.
Bikakentaur (Bull centaur). A bikakentaurok páratlan módon egyesítik az erőt (4) a mozgással (6+3). Ennek megfelelően mindent is tudnak, védekezésben, támadásban, labdahordozóknak és rohamozónak is jók. A káosztörpe csapatot ők emelik ki a lassú, „úgysem érek oda” típusú üzemmódból és teszik a verekedős edzők egyik kedvencévé. A bikakentaurokat mindenki elfogadná a csapatában.
Néhányuknak erre lehetőségük is van H’thark, a Megállíthatatlan személyében. H’thark a harmadik kiadás eredménye, eredetileg nem is sztárjátékosként, hanem nagyfiúként. A GW 2024-ben adta ki újra.
Blokkolók. A blokkolók a csapatok általában lomhább, ügyetlenebb, de erősebb, páncélozottabb tagjai, akik a védelem gerincét alkotják. 4-6 fős sorokban, általában 4-es erővel rendelkeznek, korlátozott jártassággal, vagy ha van is nekik, valamelyik jellemzőjük (leginkább a mozgásuk) gyengébb.
A gyíkcsapatok blokkolói a szauruszok, akik posztjukhoz képest meglehetősen gyorsak és sokan vannak. Leghíresebb sztárjátékosuk Anqi Panqi. Anqi Panqi közepes árú szaurusz sztár, a Tlaxtlan Stegadons csapat felfedezettje. Eredetileg Xlu’hotex-et, a csapatedzőt védő testőrség tagja volt. A 2464-es zavargások idején hősiesen védte meg őt a szkink csőcselék ellenében, ekkor figyelt fel rá az egyesület ura. A csapatban eltöltött 12 év hozzásegítette a gyíkokat a rég hőn óhajtott népszerűségükhöz és legfőképp bevételükhöz. Xlu’hotex edzővel való összekülönbözése után váltott a szabadúszó létre és vált elérhetővé a Lusztria-klán csapatai számára. Hagyományos szaurusz társainál eszesebb, több nyelvet beszél, fajától eltérően szeret társalogni. Híres válogatott káromkodásairól, amelyeket mindig a megfelelő helyzetben és adekvátan alkalmaz. Interjúiban is szinte mindig megtalálja az utat a rajongók szívéhez: „Szeretném megköszönni a szurkolók támogatását, akik sokat segítettek, hogy ilyen messze jutottam. majdhogynem melegvérűnek érzem magam.” Anqi Panqi 2019-ben tűnt fel és 2024-ben hozott ki hozzá a GW figurát. Ugyanakkor 1994-ben már egyszer feltűnt egy szinte ugyanilyen sztár, Silibili. Neki egy testőr (guard) jártassággal volt többje és a Slann csapatokba lehetett hozni.
A Bruendar Grimjacks klubja volt az első, amely múmiák helyett húsgólemeket alkalmazott a blokkoló pozíciókban. Különböző élőlények, legfőképp emberek testrészeinek változatos összeillesztése lehetőségek széles tárházát ígérte a vállalkozó kedvű – és ilyen volt bőven – nekromanták, varázslók és lódoktorok számára. Az eredmény kétségtelenül imponáló, bár a múmiákkal való összehasonlítás esetén kétesélyes. Mindenesetre a nekromanta csapatok védelmének meghatározó szereplői a húsgólemek, jártasságaik révén rengeteg bosszúságot okozva a rajtuk átgázolni szándékozó ellenfeleknek.

Frank ‘n Stein, Franklin Smyth és Steiner S. Scottward emberjátékosok hibridje úgy nevében, mind testiségében. Franklyn inkább intelligenciájával, Steiner inkább játékerejével szolgálta a Blood Bowl-t, így Marishel, a Bruendar Grimjacks sötét varázsló rajongója joggal vélhette úgy, hogy „keresztezésükből” remek játékost tud majd kreálni. Sikere kétségtelen volt, amíg 2494-ben a Káosz Kupa nyitómeccsén hibridjét villámütés nem érte. Ennek hatására súlyos dührohamot kapott, játékosokat, bírókat és a vendégcsapat, a Blitzburg Stealers 53 szurkolóját mészárolta le. Ezt követő kizárásának és négy éves száműzetésének a Lightningade-tel kötött reklámszerződése vetett véget. Emblematikus mottója – „Lightningade Elektrolit Ital. Ha kell még egy kis energia a testrészek leszaggatásához!” – olyan elsöprő sikerű volt, hogy a NAF engedélyezte számára a sztárjátékosi karriert. Története, legalábbis annak módosított változatai más Univerzumokban is ismertek és ihlettek meg irodalmi műveket.
Frank ‘n Stein 1988 óta velünk van, a második kiadásban jelent meg, jóval a nekromanta csapat (5. kiadás) előtt. 1994 előtt őt és a korábbi kiadás zombijait, skeleton-jait felhasználva csináltak belőlük élőhalott csapatot. 2003-ban aztán fordult a kocka és a már létező élőhalott csapatból kivéve a figurákat tervezett Mark Bedford egy vérfarkast és másolta le Frank ‘n Stein-ról a normál húsgólemeket, megteremtve így a nekromanta fajt. A hetedik kiadásban mind a csapatot, mind a sztárjátékost megformálta a GW.
Általában a káoszcsapatokról elmondható, hogy előnyös jellemzőkkel és széles hozzáféréssel rendelkeznek a legkülönfélébb jártasságokhoz. Az alapfelállásban azonban nem nagyon kapnak az utóbbiakból. Kiváltképp igaz ez a káoszharcosokra, ezen csapatok blokkolóira, akik a 4-es erejükhöz képest gyorsak és ügyesek, sok mindent – még mutációkat is – fel lehet rájuk pakolni, de alapból nincs semmilyük. Éppen ezért a káoszcsapatok legfőképpen ligákban remekelnek, illetve ha a versenykiírás olyan és sok sztárjátékos-pontjuk van, ott van esélyük.

Minden idők leghíresebb káoszjátékosa Lord Borak, a Fosztogató. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy blokkoló pozícióban játszott volna, hiszen ő hozta létre az első káoszcsapatot, a Swords of Chaos-t („Káosz Kardjai”), előtte nem voltak pozíciók sem. Mindez még 2409-ben, a modern Blood Bowl hőskorában történt. A káoszistenek felbőszülve a NAF első versenyszabályzatán, őt választották és küldték délre, hogy csapatával letarolja az akkor ismert egyesületi mezőnyt. Ez ugyan kudarcot vallott – Tzeentch egy félresikerült mágiával agyatlan porontyokká változtatta játékosait -, így egyedül maradva elsőként a Blood Bowl történetében szabadúszó karrierbe kezdett.
Lord Borak messzemenően a legexhibicionistább sztár mind közül, maga mögött hagyva még Count Luthor-t is. Tizenegy önéletrajz szerzője, a modern BB első szponzori szerződésének boldog tulajdonosa, a sport igazi celebje. Bár kétségtelen, hogy játékstílusa, intelligens brutalitása is hozzájárult döbbenetes ismertségéhez és népszerűségéhez – donorszervi hozzájárulásai révén ötször nyerte el a „Tegyünk a Szervátültettekért!” díjat – megjelenése, hírnév-éhsége tette a sportág egyik legismertebb arcává. A „Spike” magazinban véleményrovatot vezet, amiben nincs olyan téma, amelyhez ne szólna hozzá – ezek a „gyöngyszemek” máig megcsodálhatóak a 2000-es évek kiadásaiban. 2477, első életmód-vezetési könyvének, a „Fogyj le vagy halj bele!” megjelenése után még 20 újabb kötetet publikált. A NAF 2489-es bukását követően azonnal 13 új szponzori szerződést írt alá, amit a sportág szabályai normál esetben nem engedélyeztek volna. Minden látszólagos érdekkonfliktus ellenére tagja a Blood Bowl Celebritások Támogatását Szabályozó bizottság elnökségének. A kritikákat annyival intézte el, hogy szükség van egy celebritásra is, hogy nyomon tudják követni sportági lefizetéseket.
Az első Lord Borak figurát a káoszcsapattal egy időben, 1994-ben hozták ki (3. kiadás), Gary Morley tervezte azt. A kezdetektől volt mocskos játékos jártassága, amit kiegészítettek a 2020-as hetedik kiadásban, tökéletes taposógéppé változtatva őt. Kár, hogy egy kicsit túl drága és erős ahhoz, hogy rúgdosásra használjuk.
Végül itt van még a mítikus Grombrindal, a fehér törpe. Mint közismert, bölcs, stratégiai kérdésekben tapasztalt szereplőről van szó, akire bizton számíthatnak a kritikus pillanatokban a bajban lévők. Ismeri a törpék titkos ösvényeit, ezért a legváratlanabbul, a legmeglepőbb helyeken tűnik fel és segít. A BB világában tanácsaival segít más játékosokat, épp ezért a kis és pöttöm csapatok egyik kedvence. 2017-ben jelent meg karaktere a BB világában.
Boszorkányelf (Witch elf). Khaine véristen feleségeinek is szokták tartani ezen női szektás testvériséget. A sötét elfek leggonoszabbjai és legkegyetlenebbjei, akiknek tagjait már gyerekkorukban kiválasztják és külön neveltetésben részesítenek. Minden nap véres áldozatokat mutatnak be istenüknek, rabszolgák ezreit mészárolva így le. Cserébe Khaine örök ifjúsággal és szépséggel ajándékozza meg őket. Mi sem természetesebb tehát, minthogy ezen szekta néhány tagja megjelenjen a BB pályákon és ott folytassa, ahol az áldozati oltároknál abbahagyta.

Roxanna Darknail ezen kiugrott papnők leghíresebbje. A Khaine kultusz egyik meghatározó templomának, Har Ganeth-nek volt helyettes főpapnője, mígnem egy máig ismeretlen eredetű konfliktusból kifolyólag elhagyta szentélyét. Khaine üdvére először a Naggaroth Nightwings, majd a Darkside Cowboys csapatához csatlakozott. Valódi hóhér. Eredetileg az újoncok szelektálásában segédkezett a szó legkevésbé sem átvitt értelmében. Kontinenseken átívelő hírnevet Dolfar Longstride, korának közismert nemes elf rugójának kivégzése hozott neki, a mérkőzés 23. másodpercében. A jelenet sokáig a Cabalvision ABC World Wide Sport Wide World műsorának nyitójelentévé és minden idők legtöbbet nézett, pályán elkövetett gyilkosságává vált. Ekkor hozták létre a „Hirtelen Halál” díjat is, amelynek első nyertese Roxanna lett. Szintén ő a Gorenier Beauty Products reklámarca. Bár sokan megbotránkoztak már tettein, sötét elf körökben többen úgy vélik, hogy elhagyta Khaine-t Nuffle-ért, nyilvánosan kevés kritika éri. Ahogy az NBC-nek is kifejtette: „Kár, hogy az oknyomozó riporterek olyan rövidéletűek. Boldogan nyilatkoznék nekik, de valamilyen okból mind csak holtan kerülnek elő az interjú előtt.” Roxanna 2008-ban tűnt fel, de figurát csak a hatodik kiadásban, 2018-ban kapott.
Nem boszorkányelf ugyan, csak egy egyszerű sötét elf mezőnyjátékos, de ide kívánkozik Kiroth Krakeneye. Eredetileg a Fateful Voyage kalózhajó kapitánya volt, amelynek a legénysége két fosztogatás között gyakorta játszott BB-t, Black Ark Corsairs néven. Egyik alkalommal a Southstorm Squids ellen játszottak vízalatti meccset, mikor valami kisebb hiba során Kiroth legénysége megfulladt. A kapitányt csak a vendéglátóktól kapott furcsa maszk mentette meg, amely azonban életre kelt, uralkodva hordozóján, de különleges jártasságokat is adva neki. Kiroth-ot 2018-ban említik első alkalommal, a hetedik kiadásban jelent meg figurája is.

Dobók. A dobók nem feltétlenül szükséges elemei egyetlen csapatnak sem, legalábbis passzjáték nélkül is elketyeg a legtöbb csapat. Az egyik ok, amiért mégis sokan hoznak dobót, az a vezér jártasság és egy olcsó újradobás beszerzésének az igénye. Mások, így például a Tomb Kings csapat a biztos kéz jártasság miatt kénytelen dobót hozni, hiszen anélkül ugyancsak bajos felvennie a labdát. És végül vannak olyanok is, akik a lehetőségek széles tárházát akarják megnyitni a passzjáték révén, nem beszorítva magukat a futók által kínált, gyakran szűköcske stratégiai térbe. Elfek esetében ez közérthető – a 2476-os Elf Királyságok Ligájában meccsenként átlagosan 27,4 passzoltak! Ügyetlenebb csapatoknál ha más nem, de néha az is elég, hogy a saját TD-vonaladtól jó messzire eldobd a labdát a semmibe. De ez sem megy akárkinek, a kétségbeesés is bizonyosabb egy jó dobóval a csapatban.
Minden dobó rendelkezik passz jártassággal és legalább 3+-os, de a jobbja 2+-os passz jellemzővel. Ezen felül nem árt, ha valamilyen egyéb, passzolási képességet javító jártasság is van a tarsolyában. Amennyiben ezek rendelkezésre állnak, minden további nélkül hátul lehet tartani a labdát, a futókkal lehet a pálya legkülönbözőbb pontján kóricálni, mert az ellenfél soha nem zárhatja ki váratlan játékba hozásukat. Ugyanakkor minden passz körül ott ólálkodik Nuffle – elrontható a passz, az elkapás, de még bele is nyúlhatnak az ellenfelek abba. Ha valaki ezeket a kockázatokat csökkenteni akarja, érdemes sztár dobókat szerződtetnie.
Barik Farblast-ról és Zzharg Madeye-ről lejjebb esik szó, egyikük sem a hagyományos értelemben vett dobó. Gloriel Summerbloom ellenben az egyik legjobb a maga műfajában, az erdei elfek gyors, biztos kezű pozíciós játékosa. A Laurelorn Paladins dobójaként kezdte a karrierjét, időnként továbbra is feltűnik első csapatában. Ugyanakkor a szelídségéről és erőszakmentességéről ismert játékos nyíltan elítéli a pálya brutalitását, a Blood Bowl-ban annak harmóniáját és nyugalmát keresi. Erdei elfek között nem példátlan ez a megmagyarázhatatlan attítűd. Elég arra emlékezni, hogy erdei elf stadionokban nagyon sokáig csak vegetáriánus ételt szolgáltak fel. Ezzel a gyakorlattal csak akkor szakítottak, amikor 2485-ben az Oldheim Ogres vendégcsapat gyötrő éhségében fel nem falta az Arranoc Drakes összes játékosát. Gloriel 2019-ben tűnt fel és a hetedik kiadásban hozta ki figuráját a GW.
Thorsson Stoutmead, a New Fjord Jötnar norse csapat dobója. Egyesülete szorgos, de szürke kis játékosa volt, mígnem egyszer épp a pálya szélén való sörözgetése közepette cserélték be. Thorsson úgy döntött, magával viszi kedvenc nedűjét annak hordójában, utóbbit pedig hozzá is vágta az ellenfél egyik játékosához – természetesen üresen. A későbbiekben tökélyre fejlesztette ezt a hordódobáló taktikát, amelyet gazdagon jutalmaztak a különféle sörgyárak is. Thorsson mind karakterében, mind figuraként a 2022-es év szüleménye.

Skrull Halfheight a Tomb Kings csapatok dobói mellett a pozíció másik olyan, törpe-zombi képviselője, akinek csak 4+-os az ügyessége, csakhogy neki a passz jellemzője is annyi. Mindezek után joggal megkérdezhető, hogy ki merne egy ilyen alakra passzjátékot építeni. Skrull karrierje eleve úgy indult, ahogy egy törpe dobó életútja kezdődhet – döcögősen. Halála csapattársának kiugrása közben érte, akkor gázolták le, amikor arra várt, hogy legyen végre kinek passzolnia. Fenn is maradtak utolsó szavai: „Nuffle szerelmére, bár futnál már gyorsabban!”. Élőhalott állapotában már sztárjátékos karrierbe kezdett. Esete komoly cezúrát jelentett a Blood Bowl ügyvédi gyakorlatában, állítólag ettől kezdve kezdtek „feltámadási cikkelyeket” a játékosok szerződéseibe foglalni. Persze ez a legkevésbé sem vetett véget a hasonló praktikáknak. Tomolandry, a híres óvilági nekromanta, Ostermark választófejedelmének korábbi szabója például 2466-ban egy olyan csapattal nyerte meg a BB VI kupát, amely kísértetiesen hasonlított az előző évi nyertes, a Middenheim Maradeurs-nek a hazaúton repülőszőnyeg-balesetben elhunyt keretéhez. Skrull első említése az 1988-as szabálykönyvből származik, a hetes kiadás ad figurát is hozzá.
Végül fontos megemlíteni Valen Swift-et, a Swift testvérek dobóját is. Eredetileg az Elfheim Eagles dobója és csapatkapitánya volt, hosszan rivalizált bátyjával, Lucien Swift rohamozóval, a Galadrieth Gladiators nemes elf klub csapatkapitányával. A versengést Valen 2487-es sérülése zárta le, aminek utána a két fivér átmenetileg visszavonult, rendezte viszonyát, majd jelenleg is párban bérelhetőek sztárjátékosként. Közös alapítványuk híres mecénása az utánpótlás-nevelésnek. 1988-ban, a második kiadásban említik őket, 2018-ban a GW kiadta a két fivért figuraként is.
Elkapók. Az elkapók, a futókhoz hasonlóan gyorsak, ügyesek, könnyen törnek és feletébb idegesítőek. Különbség a futókhoz képest, hogy bár futókként is alkalmazhatóak, passzolni is lehet nekik, párba állíthatóak különféle dobókkal. Ennek megfelelően meghatározó ismertetőjegyük az elkapás jártasságuk, aminek megléte esetén nagy valószínűséggel tekinthetünk valakit elkapónak.

Wilhelm Chaney, a farkasember a szilván csapatok egyik legjobb TD-szerzője. A Westside Werewolfes edzője, Lucian Mordere figyelt fel rá egy szilvániai tisztáson 2485-ben, amikor éppen nyulakat üldözött. Azonnal feltűnt neki akrobatikus képessége és gyorsasága. Rászánta az időt és profi játékost faragott belőle. Nem volt könnyű. A félénk farkas sokáig visszavitte a labdát a dobóknak, nem a TD-vonal felé mozgott, esetleg elásta azt a stadion külterületén. Előszeretettel ragadta el az ellenfél játékosait egy sötétebb sarokba, ahol ki tudja mit tett velük. Karrierje 2488, a NAF összeomlása után indult be igazán, amikor egyesülete is feloszlott, de a gyorsasággal mindig is hadilábon álló csapatok meglátták benne a lehetőséget. Nem mellesleg, ezen csapatokban igazi értelmet adott a dobó posztjátkosoknak is. Wilhelm karaktere 1988 óta létezik, a 2. kiadás terméke.
Futók. A futók a csapatok azon tagjai, akik rendszerint a labdafelvételtől a TD-vonalig viszik a labdát, jobbára futva. Ügyesek és gyorsak – persze fajuk átlagos jellemzőihez képest – cserébe sérülékenyebbek, vigyázni kell rájuk. Nagyon sok bosszúságot okoznak az ellenfélnek, állandóan figyelni kell rájuk, miközben sokszor elérhetetlenek, számolgatni kell, meddig bírnak elfutni. Ligákban nagyon gyorsan fejlődnek a TD-ékért kapott sok sztárjátékos pont révén, hogy aztán gyakran kis banánhéjakon, fatális véletlenekből és ostoba hibákból eredően váratlanul az örök BB-mezőkre kerüljenek.
A patkány csapatokat a csatornapatkány teszi azokká, amik: a fürge, pofátlanul gyors, létszámhátrányból is életveszélyes, a hibákat azon nyomban büntető csapattá. A futójuk a mezőny leggyorsabb játékosa, egy sprinttel felszerelve majdhogynem a félpályáról képes célba érni. Mindehhez még ügyes is, cselez, egy sor jártassághoz van hozzáférése. Futó nélkül a patkánycsapat csak egy vinnyogó boxzsák. Lefoghatatlan, utolérhetetlen, nehezen kiirtható – tulajdonképpen ők a csapat gerince. Nem véletlenül a Blood Bowl különböző reformjai során egy-egy csatornapatkány hozzáadásával emeltek ki csapatokat a reménytelenségből, esetenként egészen a csúcsokig – lásd az Alvilág Lakói (Underworld Denizens) esetét 2020 után. Nem mellesleg itt érdemes cáfolni azokat a nézeteket, amelyek szerint a goblinok nem is léteznek és az UW-ben játszó egyedek csak leborotvált patkányok. Ugyancsak nem igazak azok a rémhírek, miszerint a goblinok félresikerült mutánsok, még akkor sem, ha az UW csapatok valóban nagy mennyiségben vásárolják a patkány „tudósoktól” azok félresikerült fejlesztéseit.

Hogy a csatornapatkányok jelentette átokverésből mások is részesüljenek, sztárverziójuk, Skitter Stab-Stab gondoskodik. Eredetileg az Eshin klán bérgyilkosaként dolgozott, mígnem ilyen jellegű tevékenységét feladva/megosztva? a zöld mezőre nem lépett. Mai napig rebesgetik, hogy egy-egy kötözködőbb vérfoci hivatalnok langymeleg holtteste környékén látták, vagy látni vélték. Játékstílusát illetően valóban nehéz lenne megkülönböztetni a focit a becserkészéstől, a labdahordozóról gyakran úgy kell leblitzelgetni jártasságai miatt. 2020-ban tűnt fel a BB horizontján, a 7. kiadásban figurát is kihoztak hozzá.
A másik, csatornapatkány származású sztárjátékos Hakflem Skuttlespike. A Rigens klán „szüleménye”, akik genetikus úton próbálták megalkotni a tökéletes Blood Bowl játékost. Fejlesztéseik eredményeként négylábú, fejnélküli szörnyszülemények, fordított végtagú patkányogrék és más, borzalmasabbnál szörnyűségesebb lények kerültek elő a lombikokból. Hakflem ezen kudarcok ellentéte, teljes természetességgel viseli magán mindahány mutációját, használja megnövelt erejét. Képességei árnyoldala még patkánymértékkel vett féktelensége és féltékenysége, minden habozás nélkül elteszi láb alól versenytársait, csapatainak tehetségesebb tagjait. Még a pályán is képes leütni labdahordozó csapattársát, csak hogy ő vihessen TD-t. Az önző játékos mintapéldánya, de van mire önzőnek lennie.
Hakflem megjelenése viszonylag kései, az 5. kiadásban 2008-ban tűnt fel. A csatornapatkányok elődei már a patkány csapattal egyidőben, 1988-ban bekerültek a csapatba, elkapók néven, eleve négy főben korlátozva maximális számukat.
A gyíkcsapatban a Nagyfiú Kroxigor mellett két pozíciós játékos van, a szkinkek és a szauruszok. Az előbbi a csapat aprónépe, akik mindent is csinálnak, amit a szauruszok nem tudnak. Legfőképp foglalkoznak a labdával, rajokban futkároznak, betömik a védelem réseit, odaérnek, ahova senki más, adott esetben rúgdosnak, gáncsolnak. Nem állítható, hogy a szkinkek futók, nincs rájuk létszámkorlát sem, ami inkább a mezőnyjátékosokra emlékeztet sokakat. Azonban sebességük és képességeik révén futóknak is tekinhetőek. Sok ellenfél jobb híján a szkinkek felaprítására építi stratégiáját, és valóban, nélkülük a gyíkcsapat csak egy halom hús és izom. Legfőbb gyengéjük mérsékelt ügyességük (3+), így hiába a cselezés jártasság, kimozogni fogásból helyrehozhatatlan veszélyeket rejt rájuk és csapatuk körére nézve is. Hírhedtek a pöttöm-szkink (stunty Lizard) csapatok, ahol a szkinkek csak egy Kroxigor vagy akár még anélkül állnak ki a pályára. A Tlanxla Tackers az egyik leghíresebb ilyen csapat, de ritkán találkozhatunk velük. Akárcsak az Altdorf Hammers, ők is csak a „Sotek Nyelve” csillagkép megjelenését követő időszakban hajlandóak pályára lépni, rövid szezonban.

Sztárverziójuk Drull és Dribl, a gyilkos szkinkikrek. Már születésük is rendkívüli volt, a keltetőből százak helyett csak ők ketten másztak elő. Ez kétségkívül égi jel, akár szerencsés, akár végzetes – ezt döntsék el a szurkolók pártállásuk szerint. A Slann ezek után különleges képzésben részesítette őket. Hamar felfedezték telepatikus képességeiket, amelyek révén egymással kommunikálnak, mozgásuk és a játékuk szimbiotikus egységét. Drull első hivatalos mérkőzése előtt lopott magának egy obszidián tőrt, míg Dribl a taposás nagymesterévé, a földön fekvő ellenfelek kíméletlen pusztítójává vált. A Sotek Vipers játékosai voltak, mígnem híre ment, hogy egyiküket el akarja adni a klub. Mivel nem kívántak elszakadni egymástól, kiváltak a csapatból és 2488-ban sztárkarrierbe kezdtek. 2019 óta együtt és csak együtt bérelhetőek.

Jeremiah Kool, a „Pengevillanás”, a Darkside Coyboys sötét elf csapatában nevelkedett. Rendkívül sokoldalú játékos, szinte minden poszton szolgált. Vezetése mellett lett a csapat bajnok 2481 és 2488-ban. Jelenleg a sztárjáték mellett a csapat „támadó mágia koordinátora” és vezeti az „Offenzív Sportmágiák Földalatti Akadémiáját” is.
Bár karrierjét elkapóként kezdte, hamar futóvá avanzsált csapatában. Ő dolgozta ki a „leadás” (Dump-off) technikáját, azt tőle lesték el más futók is. Jótékonysága közismert, ő alapította a „Jeremiah’s Kool Gyermekprogramot”, amely árváknak Khaine szellemiségében való nevelését támogatja. Offenzív játékstílusáért többször meghurcolták és hozzá kötődik a NAF Fegyelmi Bizottsága előtt elmondott hírhedt debattőri megjegyzése: „Valakit csak azért szabadna vádolni, amit elkövetett, minden más igazságtalan! De ha valaki ellen igaztalan vádakat fogalmaznak meg, a legjobb, amit tehet, hogy elvonul, és gondoskodik róla, hogy a vádak valósakká váljanak!„
2018-ban jelent meg a karaktere, a GW 2024-ben jelentette be, hogy forgalomba hozza a figurát is.
Gnómok. A legújabb faj a BB zöld füvén a gnómoké. Bár sokan sokáig csak szakállas halflingoknak vélték őket – a Glimdwallow Geezers gnómcsapata például halflingnak álcázva nyerte el a South Shire Stunty meghívásos kupát -, valójában még simaarcú hasonmásaiknál is sérülékenyebb pöttömökről van szó. Cselezés híján közelharcra alkalmatlan népségről van szó, aminek révén érdemes jobban feltankolni velük a csapatot, hiszen gyorsan fogynak. Nem is olyan olcsók, mint pöttöm társaik, csodafegyver-ösztönzőkhöz sincs hozzáférésük. Mindezt ellensúlyozandó kapott a csapat néhány erősebb pozíciós játékost, így van némi esélyük. Ennek ellenére ezen sorok írója még nem találkozott olyan edzővel, aki rendszeresen indulna velük versenyeken.

Rodney Roachbait, a horgászgnóm eredetileg tényleg csak egy horgász volt, aki társaival a folyópartokon töltötte mindennapjait. Nem tartották sokra a BB-t, és az Altdorf Park Anglers csapatával társaival azt akarták bizonyítani, hogy ez nem is egy olyan nehéz játék. Az első tucatnyi csúfos vereséget követően Rodney úgy érezte, hogy kell valami újítás, aminek révén győzni tudnak. Így került a pályára a horgászbot, aminek kezelésében valóban páratlanul ügyesek voltak csapata tagjai és ő maga is. Ezen és más ügyeskedések – például az ellenfelek vadállatainak nyers hallal való lekenyerezése – révén el is értek néhány döntetlent az idők folyamán. Mind a karakter, mind a figura 2023-as fejlemény.
Pozíciós gnóm ugyan, Beastmaster (Vadak ura), Rowana Forestfoot, a Glimdwarrow Groundhogs korábbi, szarvaslovas játékosa. Mérges Esztellához hasonlóan ő is harcos természetvédő, az erdő őre, igazi anyakarakter. A mérkőzéseken is ideje java részét a többi játékos, mezőny-gnóm megmentésével tölti. Maradék idejében kisállataival, mókusaival és galambjaival foglalkozik. Egyik leghíresebb párbaját 2498-ban, Rumbelow Sheepskin-nel vívta, a másik lovas sztárral, amely mérkőzést a gnómok megnyertek a halflingokkal szemben. Rowana is 2023-ban érkezett körünkbe.
Halfling. Minden kétséget kizáróan a csapatba szerveződött pöttöm játékosok archetípusa a halfling. Gyengék (2), lassúak (5), alacsony a páncéljuk (7+) és könnyen sérülnek. Egyedül cselező jártasságuk menthetné meg őket, de legalább nem is túl ügyesek (3+). És mégis, szektás népszerűségük töretlen az idők folyamán. Ennek egyik oka nyalánkságuk, híresek étvágyukról és kulináris képességeikről. Kitartásukra adott egyik magyarázat, hogy sorozatos sikertelenségük ellenére minden vereséget bőséges asztallal ünnepelnek, fenntartva lelkesedésüket. Épp ezért gyógyulnak fel olyan váratlanul kiütött versenyzőik minden végső sípszót követően és indulnak meg futva az öltözőik felé. Kétségtelen, hogy kevés más jegyüzértől vásárolhatnál virslikért és főtt krumpliért belépőket a rangadókra. Ennek megfelelően a relatív hatékonyságukat biztosító megoldások is a konyhák világából érkeznek. A „rettegett” halfling csodafegyver a mesterszakács, amelynek révén sokan újradobás nélkül kénytelenek nekivágni egy-egy félidőnek. A múltban nem túl nagy sikerrel alkalmazták a „gulyáságyút” – ez egy, a pályára belőtt üres fazék volt, amely a méretekből fakadóan nagyobb eséllyel terítette le az ellenfeleket, mint a csapattársakat. Végül a halflingok olcsók és kiterjedt hozzáférésük van különböző sztárokhoz. Ezen tényezők összessége kellemetlen meglepetéseket okozhatnak a félembereket „lenéző” edzőknek.

A bérelhető halfling kiválóságok közül a tortadobáló, tipikus halfing-sztárról Cindy Piewhistle-ről a lejjebb szólunk. Szintén fontos megemlíteni Rumbelow Sheepskin-t, a koslovas félembert, a Tithebarn Toffee Apples (magyar fordításban talán Gabonahombári Karamellás Almák névre hallgatnának) játékosát. Jellegzetes szószátyár paraszthalfling, egyszerű nyelvezettel és megoldásokkal. Büszke is erre, ahogy a Spike Journal-nak is kéretlenül elmondta: „Úgymond, farmer vagyok… természetesen kiugró a magam területén!”. Lévén a környék legnagyobb báránytenyésztője, „Hosszúláb” (más források szerint „Birkaláb”) nevű kosán vágtatott be csapata – akkor még csak földbérlőjének – egyik mérkőzésére, megmentve a meccsüket és felvételt nyerve a keretbe. Sheepskin megkapta az Év Juhásza címet 2487-ben és 2493-ban, illetve a Legelegánsabb Anyajuh díját 2484-ben és 2485-ben, a Blood Bowl-hoz kapcsolódó eredménye nincs.
A klasszikus halfling sztár mégiscsak Puggy Baconbreath. Míg a legtöbb halfling csak tréfás murinak tartja a sportot, Puggy hozzáállása fajához képest professzionális, üzleti jellegű. Ellentétben csapatársainak napi 20 perces edzéseivel, ő 45 percet is gyakorol. Reggelente felkel és felettébb halflingtalan módon körbekocogja a falut – bár ezt kevesen erősítették meg, hiszen 11-kor senki sincs ébren a környéken. A mérkőzésekre pontosan érkezik és a félidőben sem tol be egy-két hotdog-ot, helyette a pomponlányoknak udvarol. A szurkolók nem nagyon értik, honnan gyűjti be energiáit, főleg ilyen hosszú életút során. Bár karrierjét a Bluebay Crammers-nél kezdte, igazi rutint a Reikland Reavers embercsapatában szerzett. Ez felettébb szokatlan fejlődési út egy halflingtól, ambíciózusabb fajtársai rendszerint az Óvilági Szövetség (OWA) csapatokban próbálnak szerencsét. Érdemeinek szinte legnagyobb elismerése, hogy sokan csak a „halfling rohamozó”-ként emlegetik, amely szóösszetétel értelmetlen lenne Puggy létezése nélkül.
Röviden érdemes még szólni Grak és Crumbleberry ogre-halfling kettőséből az utóbbiról. Sokat nem tudni erről a különös párról, ritkán láthatóak a pályán. Egy Warhammer különleges rendezvény figurái voltak, így kerültek be hivatalosan is a BB sztárok közé 2017 januárjában.
A halflingok és Puggy szinte egyidősek a Blood Bowl-lal, a második kiadás termékei. Több összeállításban és verzióban is megjelentek, az idők során csatlakoztak hozzájuk a faemberek, illetve különböző kedvezményes ösztönzők. A GW mind fém, mind műanyag verzióban is kiadta őket, széles körben hozzáférhetőek. Rumbelow Sheepskin csak a 7. kiadásban, 2022-ben jelent meg a Forgeworld figurális megformálásában.
Mezőnyjátékosok. A mezőnyjátékosok töltik ki a csapat hézagait, ahova már nem jut posztjátékos. Nyilván sokan fogyócikként tekintenek rájuk, hiszen azok is. Azonban néhányuk, néha felküzdi magát a sztárjátékosok közé és komoly hírnévre tesz szert.
A hobgoblin a káosztörpék mezőnyjátékosa, valóban semmi említésre méltó nincs bennük. Egyetlen, innen kiemelkedett sztárjátékos Rashnak, az Orvgyilkos. Eredetileg kétes hírnevű besúgóként működött, tolvajokat és bűnözőket jutatott rendőrkézre. Aztán kapott ajándékba két tőrt, amelyek megigézték. Lusztriába utazott, ahol méregkeverővé képezte ki magát, amely gyilkos szereket a tőrére keni és áldozatain teszteli. Egész kis méregkeverő laborja van otthon a legkülönfélébb lusztriai mérgező bogarakkal és hüllőkkel. Képességeit hamar a BB pályán is kamatoztatta, akkora sikerrel, hogy csapata felbomlását követően is kereslet mutatkozott tudományára. Rashnak 2008-ban tűnt fel első alkalommal a BB világában, 2024-ben adott ki hozzá a GW statokat és figurát is.
A rotter nurgle csapat mezőnyjátékosa: rothadó, bomlásukban előrehaladott lények. Ritka, hogy mezőnyjátékosokra túl sok terjedelmet szenteljen a szerző. Valóban, bár a rotter-ek némileg gyorsabbak zombi rokonságuknál, sajna nem regenerálnak, ellenkezőleg, szétesnek az ütések súlya alatt. Ezért is tekinthetőek igazi ágyútölteléknek, a legtöbb Nurgle edző csak a rések betömködésére tartja őket, amíg oda nem érnek a posztjátékosok. Mindazonáltal 2402, a Nurgle-járvány kitörése óta nagy mennyiségben termelődnek annak túlélőiből és hűségesen szolgálják urukat, a Nurgle-t.

Bilerot Vomitflesh-ről, aki egy bloater, máshol írunk. Guffle Pussmaw eredetileg a Rocktown Rumbles embercsapat tartalékos elkapója volt. Egy külvidéki kis kupán kerültek össze az újraalkotott Nurgle’s Rotters csapattal, akik jól elpáholták őket. Ennek ellenére Guffle megrészegülve a nézősereg méretétől – három tucat helyi disznópásztortól – mezet cserélt az egyik rotter-rel. Így megfertőződve egyenes út vezetett a Nurgle kispadokig, ahol a boldogan fogadták, kiváltképp a rettentő száj jártasság (Monstrous Mouth) egyik első képviselőjeként. Híres volt Griff Oberwald ellen vitt TD-je a 2493-as szezonban. Azóta is gyakran cukkolja az embersztárt, egykori alkalmi csapattársát: „Gyere Griff, ne félj! Adj nekünk egy nagy, lucskos puszit a régi idők emlékére!”.
Guffle Pusmaw könnyen felismerhető a hasából nyíló, nagy szájról. 2017-ben említik első alkalommal és 2024-ben érkezett közénk figurálisan is.
Rohamozók (Blitzer). Ahogy a nevükben is benne van, a rohamozók a csapat motorjai, az egész mérkőzés alatt robotolnak úgy a védelemben, mint a támadósorokban. Ők törnek utat és védik meg a labdahordozót, érik utol az elfutó ellenfeleket. Jellemzően, majdnem minden esetben gyorsabbak és páncélozottabbak a klub mezőnyjátékosainál, gyakran rendelkeznek blokk jártassággal is. Ennek megfelelően pusztán definíció kérdése, mit tekintünk rohamozónak, és mit nem. A wardancer-ek joggal tekinthetőek az erdei elfek blitzereinek, csakúgy, mint kisebbségi vélemények szerint a bikakentaurok a káosztörpéknél. Akárhogy is legyen, nem meglepő, hogy a sztárjátékosok nagyon nagy számban soraikból, a legjobbakból kerülnek ki.

Lucien Swift-ről, a Swift fivérek blitzer tagjáról fentebb szóltunk. A fekete ork csapatok sztárja, sokak egyik kedvence, Varag Ghoul-Chewer. Eredetileg ólombányában dolgozó rabszolga volt, ahonnan orkok szabadították ki. Ezt követően 2472-ben a Gouged Eye orkcsapatába került. Majdnem 20 évig játszott itt, csapatának több lemészárlását is átvészelte, mígnem egy, az edzővel kialakult belső konfliktusa miatt át nem szerződött a Thunder Valley Greenskins fekete ork csapatához. Mindkét csapatával számos kupát nyert, utóbbival kapásból átigazolását követően.
Varag egyike a legősibb játékosoknak, az első kiadású, 1986-os szabálykönyv már csapatkapitányként, ork blitzer-ként említi. Ettől függetlenül az idők során több különböző besorolást is kapott, volt rendes ork káosz csapatokban, néha 4-es, néha 5-ös erővel, 4-től 6-ig terjedő mozgáspontokkal és esetenként dobó jártaságokkal. A 2021-es kiadásban egy nagyon erős, nem túl olcsó, de mégis közkedvelt rohamozó, akit előszeretettel hoznak az edzők, ha Morg vagy Griff épp nem ér rá.
A leghíresebb rohamozó kétségkívül az „Isteni” Griff Oberwald, a Reikland Reavers korábbi csapatkapitánya, megasztár. Valószínűleg unokatestvére, Orlak Sturmdrang hozta a klubba, ahol hamar népszerűségre tett szert. Csapata ötször nyert vele bajnokságot, több mint kétszáz TD-t szerzett. Ebből az utolsó két bajnoki címét már a Bögenhafen Barons Imperial Nobility klub csapatkapitányaként, ahova mindenki legnagyobb meglepetésére 2499-ben átigazolt. Rossz nyelvek szerint olyan sokba kerül, hogy a Greystone Creek-i bányák teljes termelését felemészti a szerződése. Állítólag innen ered a bányászargó „Hülyére ássuk magunkat!” mondása is. Griff a második kiadás óta rója a BB pályák gyepét.
Szintén ember, és nőnemű Karla von Kill, a Hochstadt Hellfires és a Maradeurs rohamozója. Egy vidéki disznófarmon nevelkedett, majd találkozva a BB világával, csapatasszisztensnek szegődött el és küzdötte fel magát a kezdő keretbe. 2486-ban orvosai szerint gyógyíthatatlan sérüléseket szenvedett egy Minotaurusszal való összecsapásából, de szigorú diétája és edzésterve mellett felépült. Ikonikussá vált Mighty Zug kikönyöklése 2493-ban a BB Classic döntőjében, aminek révén biztosította helyét a BB Hírességek Csarnokában. 2017-ben jelent meg, a hetedik kiadásban kapott figurát. Sokan összekeverik a 2003-ban megjelent „Zara, a Gyilkos” sztárjátékossal. Jártasságai és jellemzői majdnem ugyanazok – csak Zarának volt kése, nevükről nem is szólva. Rövid ideig egymással párhuzamosan voltak elérhetőek, jelenleg Zara nem a kínálat része.

Mighty Zug az egyik Altdorf árvaház neveltje volt, amikor a Reikland Reavers klub magához vette. Utóbbi szabályzata előírja, hogy mindig legyen egy árvagyerek az utánpótlásnevelésben, akit a csapat bizton a magáénak tudhat. Bár sokan kételkedtek a tehetségében és képességeiben, Helmut Zwimmer edző hitt benne, amit lassanként meg is hálált a növendék. Nem csak termete feltűnő – ennek alapján választották őt az árvaházban – hanem veszteséglistája is, fokozatosan meghozva neki a szurkolók szeretetét és bizalmát. 1988 óta a Blood Bowl világának stabil darabja.
Ivar Eriksson a Norsca Rampagers északi vidékeken híres csapatkapitánya. Mint oly sok más rohamozó, ő is gyerekkora óta BB pályafutásra készült. A lehető legkorábban, 16 évesen felvették a csapatba, ahol józansága vagy magas alkoholtoleranciája okán többször is ő vette át a taktikai irányítást erősen ittas és beszédképtelen főnökeitől. Ez vezetett a csapatkapitánnyal, Larki Skrarsson-nal való konfliktusához is, amelyet végül sörivó-verseny révén döntöttek el, közismert eredménnyel. 2495 után irányítása mellett többször is elhozta az Icebowl kupát a Rampagers. Ivar leghíresebb megmozdulása Varag kiütése volt 2498-ban, bár az ork szerint kiüttetésével csak kedveskedni akart a vendéglátóknak. Ivar 2022-ben jelent a GW gondozásában.
Valaha az elf csapatok igazi rémei voltak a wardancer-ek, a „blodger” – cselezéssel és blokk jártassággal rendelkező -, ugrani képes erdei elf rohamozók. Bárhonnan-bárhova képes volt eljutni ideértve a ketrecek belsejét is, ahol könnyedén megüthette a labdavivőt. Márpedig egy elffel szemben a labdavesztés… Hanyatlásukat a 2020-as szabályreform indította el, az ugrás jártasságot a hátrányukra változtatták meg és az erdei elf csapat több más kedvezőtlen módosítást is le kellett, hogy nyeljen. Ma már nem az erdei elfek kasztjuk csúcsragadozói, de speciel egy wardancer-t bárki, bármikor elfogad a csapatába.

Erre lehetőségünk is van Jordell Freshbreeze, a „Ciklon” személyében. 2476-ban induló, két évtizedes karrierje során a Blood Bowl különleges vállfaja, a „kapd el Jordell-t” is kialakult. Képességeinek és játékerejének meghatározó szerepe volt abban, hogy kettőben maximálták a pályára hozható wardancer-ek számát. Leghíresebb, utolsóperces TD-jét az Athelon Avengers színeiben vitte a Da Deff Skwad ork csapata ellen a 36. Blood Bowl bajnokság döntőjében, amivel csapata 2-1-re megnyerte azt. Rivalizációja közismert Hubris Rakarth sötét elf rohamozóval és Jeremiah Kool-lal.
Az erdei elfek és így a wardancer-ek is csak lépésenként váltak le az elfek nagy családjából. A GW által kibocsátott első, tisztán erdei elf csapat 1994-ben jelent meg és ebben már annak részeként, figurálisan is – korábbi említései már voltak – jelen volt Jordell Freshbreeze. Bizonyos kiadásoknál ugyan rövid időre eltűnt – pl. 2020 után is – de szinte mindig visszatért körünkbe.
Trollgyilkos (Trollslayer). A törpe társadalmakban a szégyenteljes főbűnökért járó büntetés, illetve az azoktól való megmenekülés egyik útja a BB trollgyilkos karrier. Ezek a személyek lemondanak minden vagyonukról, disznózsírral kenik be a hajukat és a végzetüket keresik a pályák füvén. Azt megtalálva feloldozást is nyernek a közösség szemében.

Senki nem tudja, mi volt Grim Ironjaw bűne. Mindazonáltal komoly vétkei lehettek, ha a Blackmountain Blades csapatába, az orkoktól és trolloktól nyüzsgő Thunder Valley Ligába igazolt. Mivel itt nem lelte végzetét, a későbbiekben csapatról csapatra vándorolt, halál helyett hírnevet találva. 2392-ben elnyerte a Spike magazin „A sikeres dühkezelésért” díját, 2436-ban a „Legbrutálisabb kitörés” érdemérmet. A harmadik kiadás egyik ikonikus darabja 1994-ből, pályán ritkán találkozni vele.
Vámpír. A vámpírok bizonyosan rendelkeznek két, majdnem csak rájuk jellemző tulajdonsággal: a hipnotikus tekintettel és vérszomjjal. Mindkettő nagyon különleges, kombinációjuk pedig végképp sajátos stratégiát és dinamikát ad a vámpírcsapatok játékának. Egyfelől a vámpírok ellen szinte lehetetlen teljes biztonságban tudni a labdát, hiszen bármilyen falon keresztül tudnak jutni hipnotikus tekintetük által. Másrészt a csapat folyamatosan gyengül, még ha nem is történik semmi, mert a vámpírok vérszomjának kielégítésére előbb az újradobások, majd a többi csapattag veszélyeztetésére és/vagy feláldozására lesz szükség. Így hiába az impozáns erő, ügyesség és jártasságok, ha nincs már több rabszolga a pályán és az újradobások is elfogytak, partra vetett hal az egész csapat.

A vámpír csapatok sokáig szenvedtek hiányosságaiktól. Count Vlad Von Drakfang, a Drakfang Thirsters játékos-edzője először az „ivószünet” beiktatásával próbálkozott, amit rövid úton betiltottak, tekintettel az ellenfél létszámának gyors apadására ezen percekben. Végül a megoldás 2459-ben született meg, amikor a Drakfang első alkalommal hozott thrall-okat (rabszolgákat) a pályára. Ez a forradalmi újítás két vonatkozásban változtatta meg a játékmenetet: egyfelől a mérkőzés nem ért véget a 4-5. körben, amikor az utolsó vámpír is kirohant a nézőtérre, hogy vérszomját a közönség soraiból csillapítsa. Másrészt végre valahára elkészülhetett az első vámpír csapatfotó is, amelyen látható karakterek is szerepeltek, igaz továbbra is némileg hiányos létszámmal. Ettől függetlenül a Drakfang Thirsters csapat végzetét vámpír-mivoltuk okozta: a Skavenblight Scramblers csapata hajnalhasadásig húzta ellenükben az időt, egy pillanata alatt megfordítva az erőviszonyokat és felszámolva a fél játékosállományt.
A fent leírtakból következik, hogy a vámpír sztárok nem feltétlenül tudnak olyan sokat és csak addig hozzátenni a csapat játékához, amíg marad elég kiszívható áldozat. Igazi kiteljesedésük fajon kívüli használatukban rejlene, ahol akár egyetlen hipnotikus tekintet is meccsfordító jelentőségű lehetne – ellenben ide nem kísérhetik elő őket elmaradhatatlan thrall-jaik. Ezért most a vámpírok nem vámpírcsapatban való használhatóságáról, a szükséges újradobások mennyiségéről folyó vitát jelen oldalakon nem kívánjuk megválaszolni.
A vámpír sztárok leghíresebbjéről, Count Luthor-ról lejjebb írunk. ‘Captain’ Karina von Riesz a Sartosa környéki tengerek fiatal kalózvámpírnője volt, aki utazásai során találkozott a Blood Bowl-lal. Legénységét csapattá alakította át (Sartosan Shipwrecks), de sokáig senki nem akart kiállni ellenük. Épp ezért az elfogott hajók legénységének ördögi alkut ajánlott: játszaniuk kellett a csapata ellen, ha nyertek, csatlakozhattak hozzájuk, ha vesztettek, a hajójukkal együtt süllyedtek a hullámsírba. Végül a nemzetközi béke és a hajózás biztonságának biztosítása végett az államfők rábeszélték a NAF-ot, hogy fogadják be Karina csapatát. Mára Karina eladta csapatát és megtartva kapitányi címét, sztárjátékosként van jelen a Blood Bowl világában.
A vámpír csapat 2003-ban, az 5. kiadásban jelent meg. 2023-ban fundamentálisan átalakították, több posztjátékosra bontották az addig egységes vámpír karaktert. Karina is ennek a reformnak, a 7. kiadásnak a terméke.
Nagyfiúk
A Nagyfiúk a csapat azon, jellemzően 5-ös vagy annál erősebb tagjai, akik néha falként tornyosulnak az ellenfél elé, néha feltörik annak védelmét, esetleg csapattárs-dobásaik révén egykörös TD-t lehet velük elérni és szállítják a CAS-t. Ugyanakkor híresen megbízhatatlanok, behülyülnek, némelyikük megeszi a gondjaikra bízott csapattársat vagy leütik azokat. Ha mindez nem lenne elég mindegyikük Magánzó (Loner) tulajdonsággal rendelkezik, az újradobás nem automatikus. Leszámítva a különleges Ogre- csapatot, jellemzően legfeljebb kettőt, nagyon ritkán hármat lehet belőlük hozni – hacsak nem Nagyfiú sztárokat vesz melléjük az ember. Csapatba állításuk minden esetben növeli a kockázatot és Nuffle befolyását a mérkőzés lefutásakor. Hozzávéve ehhez viszonylagos drágaságukat, az egyik meghatározó kezdő kérdés minden csapatalkotáskor a „Nagyfiúval vagy anélkül?”, esetleg a „Melyik Nagyfiú(ka)t hozzam?”

Faember. Némileg udvariatlan a legerősebb Nagyfiúnak ennyire előre tolakodnia, de kétségtelen, hogy a Faemberek 6-os erejük révén a pályák fenséges bástyái. Nagyon ritkán dőlnek le, végképp csak elvétve kerülnek a kispadra, uralják a környezetüket. Ahogy azonban az a bástyákkal – is – lenni szokott, ritkán szaladgálnak fel és alá a vidéken. A Faemberek mozgása is 2-es, ezen túlmenően pedig gyakran gyökeret is vernek, aminek révén végképp mozdulatlanok maradnak. Nem véletlenül adnak sokan félrelökés (Grab) jártasságot nekik, hogy ha valamely szerencsétlenebb ellenfél a közelükbe került, ott is maradjon jó sokáig. Éppen lassúsága miatt nem túlzottan gyakori a pályán. Pöttöm csapatok értelemszerűen hozzák őket, szegény ember vízzel főz. Ugyanakkor példának okáért az erdei elf csapatban jelenlétük inkább csak a tisztelet kifejezése, semmint bármilyen stratégiai kalkulus folyománya. Érdekességképpen megemlíthető, hogy faember csapatok is léteztek korábban, nagyon is sikeresek voltak. Erdőt képeztek a saját térfelükön, amelyben az oda betévedő ellenfelek gyakran eltévedtek. Azonban 2482 száraz nyarán Stripling Goldleaf, a Lowdown rats goblin csapatkapitánya egy hatalmas nagyítóval porig égette a Drakwald Evergreens faembereit, utat nyitva ezen erdőtelepítő stratégia felszámolása előtt. Ma már nem léteznek faember csapatok a hivatalos BB-ben.
Sztárverziója Deeproot Strongbranch, Megasztár. A Greenfield Grasshuggers legendás játékosa, a Blood Bowl első faembere. Amikor értesült arról, hogy a halflingok is indulnának a Blood Bowl-ban, a kicsik védelmezőjeként önként elhagyta az Altern-erdőt és besétált a Grasshuggers játékterére – elsőre nem kis riadalmat okozva a csapatban. Kiállása meghatározó volt, hogy a NAF 16 főben korlátozta a játékosok számát, illetve hogy a halfling csapatokban engedélyezték a két faember felhozatalát. Ezek mellett csapatának egy mérkőzésen való szinte teljes lemészárlása után köteleződött el – az Asgard Ravens norse csapat 743 halflingot gyilkolt le egyetlen meccsen -, és a NAF-döntést a Blood Bowl templom körül szervezett, elhíresült és valószínűtlenül hosszan kitartó faember-állósztrájk révén erőszakolta ki. Nevéhez fűződik a máig egyetlen, két olyan TD-s győzelem, amikor a labda egyetlen egyszer sem ért földet. Híres sztoikus nyugalmáról, diszkréciójáról és úriember stílusáról. AZ ABC riporterének kérdésére, miszerint általában mi idegesíti legjobban, a következő választ adta: „Azt mondanám a halflingok, de inkább a fakoppáncsokat mondom. Igen, szinte biztosan a fakoppáncsok…”. Minden kétséget kizáróan fajának élénkebb példánya, aki nem ver gyökeret. 7-es erejével leginkább csak a törpék Halálrollere, 2+-os Nagy ütésével (Mighty Blow), 11+-os páncéljával pedig csak a hírneves Morg’n’Thorg veszi fel a versenyt.

Meg kell említeni még a faemberek fiatalabb nemzedékét is, nevezetesen Maple Highrove-t. A fajtájához képest szokatlan vándorolhatnékkal született, sohasem kívánt egy helyben dekkolni. Amint kellően megerősödtek a gyökerei, útra kelt. Ahogy egy későbbi interjújában megfogalmazta: „Csak ki akartam jönni onnan és kinyújtóztatni az ágaimat.” Talán a jó-, talán a balsors a Greenglade Rooters erdei elf csapat útjába sodorta, ahol a játék szerelmese lett, mai napig is űzi azt. Minden eddigi idők legfiatalabb faember játékosa.
Nyilvánvaló, hogy a pályán úgy a hagyományos, mint a sztár faembereket kikerüli az ember. Ez még akkor is igaz, ha rendszerint kettő van belőlük. Ha ez nem menne azonnal, csak ki kell várni, amíg egyikük gyökeret ver. A faemberek első példányai már a második kiadásban megjelentek, ugyanazon kollekció különféle összeállításaiból fakadóan enyhén különböző verziókban. Mai napig is bocsát ki a GW faembereket kisebb módosításokkal és változatokban, még ha ezek „faszerűbbek” és törékenyebbek is elődeiknél. Deeproot és Highgrove is 2019 óta van velünk, de figurát az utóbbihoz csak 2024-ben adott ki a GW.
Jeti. A Jeti különleges Nagyfiú, az egyik, amelynek nincs Nagy ütése (Mighty Blow), helyette karmai (Claw) vannak. Ebből fakadóan nem annyira hatékony, mint hasonló társai, cselezősebb, alacsony páncélzatú csapatok nem is annyira tartanak tőle. Őrjöngése (Frenzy) és közepes gyorsasága némileg kompenzálja hiányosságait, míg zavaró kisugárzása (Disturbing Presence) hagyományosan az alattomos, kis sunyi tulajdonságok egyike, amelyet oly gyakran hagy figyelmen kívül az ellenfél. Csak az északi (Norse) csapat hozhatja, használata jellemzően igényel még egy adott jártasságot, így viszonylag ritkán találkozunk vele a pályán.

Sztárjátékosok között Skrorg Snowpelt képviseli a jetiket, sokkal jobb alapfelszereltséggel, de borsosabb áron. További vonzereje speciális képessége, amelynek révén csapata kaphat egy korlátozottan felhasználható újradobást. Skrorg-ot első bemutatkozása és csapata teljes lemészárlása után azonnal a Rockbeard’s Rage rehabilitációs intézetbe szállították kezelésre. Két évvel később egy teljesen más, jólfésült, mosolygós jeti került ki onnan, akinek eltűnt híres vérszomja. Civil életben szerzett szelídsége fegyelemmel társult a pályán, igazi showman-né vált, hamar a szurkolók és jetlingek (ifjú jetik) kedvencévé téve őt. Népszerűségét több kozmetikai cég is felhasználja szőrápoló termékeik marketingjekor.
Skrorg népszerűsége ellenére a Jeti ritka alkalmazására jellemző, hogy a GW 2022-ig nem is bocsátott ki hivatalos Jeti figurát, fém kivitelben pedig nagyon ritka, csak kisebb gyártók kínálnak ilyet.
Kroxigor. A hüllő és kétéletű csapatok nagyfiúja. Neve valószínűleg a krokodil és aligátor szavak hibdrije, megjelenését illetően inkább tűnik egy dino mutánsnak. Bizonyos vonatkozásokban hasonlít egy szelídebb patkányogréhez, van Kapaszkodó Farka (Prehensive Tail), sokat mozog, de nem vadállat. Erős pozíciós játékos, sokan pont erre használják. Verekedés során sokszor blokk-kal szerelik fel, növelve megbízhatóságát.

Glotl Stop a kroxigorok sztárja. 2482-ben született egy elhagyatott romváros elfeledett keltető-medencéjében. Amazon vadászok fogták be, miután 24-üket megölte, majd két éven keresztül Blood Bowl kiképzést kapott. Ha valaha azt kérditek, megtanítható-e egy gyíknak a Blood Bowl, Glotl az élő bizonyíték a részleges sikerre. Noha a közönség sorait is gyakran megtizedelte – főleg az első sorok sokkal kevésbé bírtak elfutni előle, mint az ellenfél vagy néha saját játékosai – a játék vonatkozásában némi hozzávetőleges megértése kétségtelenül kialakult. A Tollas Jaguárok (Feathered Jaguars) csapatban kezdett játszani, páratlan sikert hozva nekik, mígnem egy ruházkodási tévedésből fakadó félreértés miatt le nem mészárolta mindkét pályán lévő csapatot még a kezdés előtt. Ezt követően a Tollas Jaguárok csapatát feloszlatták, maga pedig szabadúszó játékos lett.
Glotl Stop speciel pont inkább egy patkányogréhez hasonlít, vadállat, őrjöng és kapaszkodó farka is van. Tehát ha valaki „patkányogrét” szeretne a Lusztriai Szuperligában, ő az ideális választás, még ha elég borsos áron is. A kroxigor csak viszonylag későn, az ezredfordulón, a negyedik kiadásban jelent meg, az amazon és a gyíkember csapatokkal egy időben. Akkor még Sauri Silibili volt a sztárverziója. Mind az akkori fém, mind az azóta kiadott műanyag figurák széles körben elérhetőek.

Minotaurusz. Köznapi nevén Mino, amit leginkább a szarvak (Horns) miatt szeretnek az edzők. Ennek révén a pálya ura, egyedül is gond nélkül nekironthat Nagyfiú társainak. Karommal (Claw) ellátva igazi csúcsragadozó, aki miatt a hideg veríték veri ki a pálya többi óriását. Az elemi erő megtestesítője, igazi Rambo, aki nehéz helyzetben is utat tud törni a csapatnak. Ahogy azonban lenni szokott, a körönkénti rohamokon túlmenően korlátozott a játékos értéke. Közepes a hatótávolsága (5), alacsony a páncélja (9+), semmilyen jártassággal nem gátolja az ellenfél mozgását, és mindehhez képest nem is olcsó. Nem feltétlenül jó csapatjátékos és kifejezetten rossz közlegény.
Sztár verziója Grashnak Blackhoof. A legenda szerint Grashnak a Darkwald erdő csordáit védelmezte, amíg egyszer meg nem jelent neki Nuffle egy edző véres arca képében és el nem hívta a Blood Bowl világába, hogy ott mutassa meg a sport legvéresebb valóját. Megmutatta. 2483-ban egyszerre lett az év Legjobb Újonca és a Legvéresebb Játékosa. Hírhedt volt rivalizálása Frugg Rockgut-tal, ami a várakozásoknak megfelelő véget ért, amikor egy mérkőzésen összekerültek. Többször felmerült eltiltása, legutóbb a Skavenblight Scramblers csapatának a mérkőzés utáni lemészárlását követően. Végül az ügyet elsikálták, több enyhítő körülmény is Grashnak mellett szólt, például hogy csapata is vereséget szenvedett a kárvallott féltől. Kevesen tudják, de ő hordta első alkalommal a patás illem számára készült fürdőruházatot, amelyek révén a paták és a szarvak is vízmentesek maradnak.
6-os ereje – valljuk be – némileg luxus. Persze ki ne élvezné, ha egymaga három blokkockával ronthatna rá 3-as erős játékosokra. Igazi Hulk. Ugyanakkor ha valaki CAS-t akar szerezni, a Blood Bowl hatalmas választékkal várja, így Grashnak-kal is ritkán találkozhatunk a pályán. A Mino a figuratervezők egyik kedvence volt a kezdetektől fogva, az 1988-as második kiadás már eleve négy verziót kínált. A GW-os verziókon túlmenően rengeteg apokrif változat is kering a piacon. Jellemző, hogy a 2023-as spanyol Világbajnokság kabalafigurája is egy műanyag Minotaurusz volt, amelyet mind a 2200 résztvevő megkapott.
Ogre. A legkorábbi nagyfiú, az első kiadásban csoportjának egyetlen képviselője. A trollokhoz hasonlóan széles körben elterjedt, képességeit tekintve sem különbözik attól lényegesen. Kicsit önállóbb, gyorsabb, ügyesebb, kisebb kockázattal dobja el a csapattársait, de akcióit tekintve például nem tud célrahányni, pedig az milyen hasznos tud lenni nagyon ritkán. Legfőképp pedig mindezért cserébe drágább is. Az összehasonlítás annyiban teljesen felesleges, hogy csak elvétve fordulnak elő egyazon csapatban, a kettejük közötti választás kérdése nem nagyon áll fenn. Az Ogre az egyetlen olyan nagyfiú, amelyen teljes csapat is alapul, hat fajtabélit is a pályára lehet vinni kicsi sznotlingokkal kiegészítve. Valószínűleg fejlett intelligenciájuk révén képesek az önálló egyesületi formára. Így is az Ogre játékosok kiválasztása mérsékelten szofisztikált folyamat eredménye: egy egésznapos evőversenyt követően kell talpon maradni, majd felvenni a labdát és végigfutni a pályát. A sznotlingokkal fennálló kapcsolat mibenlétét illetően pedig igencsak elbizonytalanító Heftonne Bluetootul, a Gnoblar Goblars csapat hentesének bestseller szakácskönyve, amelynek receptjei nagy mennyiségben igényelnek különböző sznotling szerveket.

Sztárváltozata a legendás Morg ‘n’ Thorg, Megasztár. Neve egybeforrott a modern Blood Bowl-éval. Ő a Hírességek Csarnokának egyetlen örökös tagja. Karrierjének kezdete az öltözők párás homályába vész, de a Káosz Csupasztár (Chaos All Stars) klub történetírói szerint egy nap csak besétált az egyik edzésre és jelentkezett a következő, 2469-es évadra. 2485-ben kapitánykodása mellett a Chaos All Stars megnyerte a Káosz Kupát, őt pedig az év játékosának választották. A NAF bukását követően szabadúszó lett, minden csapatban hajlandó játszani kivéve a khemri, nekromanta és élőhalott fajt. Ez a tartózkodás szinte bizonyosan III. Ramtut sztármúmiával kialakult konfliktusára vezethető vissza, aki összeesküvést szőtt a Halál Bajnokai (Champions of Death) ellen vívott mérkőzésen való megölésére. Népszerűségére jellemző, hogy a nevével fémjelzett balesetmegelőzési kampány során 25%-kal sikerült azok számát csökkenteni. Arcát adta minden idők legsikeresebb puha WC-papír reklámkampányához is. Sikerének titkát metsző lényeglátással fogalmazta meg egy interjúban: „Azér’ vagyok jó, mer’ játszottam a Liga összes csapatában, kivéve amelyekben nem játszottam”.
Már az első kiadásban, 1986-ban is kiemelt sztárjátékosként emlegették. Bár horribilis áron, de egymaga elviszi a hátán a csapatot – van úgy, hogy még labdát is. +2-es nagy ütéssel, blokkal és 6-os erővel, 11+-os páncéllal valóban kivételes játékos. Talán említést érdemel, hogy Bob Bifford, közismertebb nevén Bob, a kommentátor is Ogre, az intelligensebb fajtából. Hasonlóképpen a Grak és Crumbleberry duó első tagja az ogre faj képviselője. Ogre figurák vonatkozásában mind műanyag, mind fém, mind férfi, mind női változatban rengeteg kapható, amióta a játék létezik.

Rat Ogre. A Rat Ogre, magyar nevén Patkányogre sokak egyik Nagyfiú kedvence. Sokoldalú, gyors (6-ot mozog), van Őrjöngése (Frenzy), ami egy majdnem elengedhetelen jártasság mindegyik csapatban. A Kapaszkodó Farok (Prehensive Tail) révén nem is olyan könnyű leszakadni róla. És valljuk be, a kevés mutáns egyik leginkább impozáns darabja, nehéz neki ellenállni. Tipikus Vadállat (Animal Savagery), van akik ezt előnyére, mások hátrányára írják, mindenesetre ne adjunk neki karmokat. Viszont bizonyosan gyengesége az alacsony, 9+-os páncél, nem szabad egyedül hagyni, mert lerugdossák. A patkány (Skaven) csapatban a leggyakoribb választás, a védelemben meghatározó a szerepe, nélküle a többieknek nem marad sok esélyük labdaszerzésre. Néha helyettesítheti a Minotaurusz (pl. Káosz Renegátjai csapatban), a választás kérdése örökzöld vita az edzők között.
Sztárjátékosok között egyetlen Rat Ogre-szerű teremtényt tartunk nyilván, Kreek Rustgouger-t, Megasztárt, akit azonban Láncos golyóval (Ball & Chain) szereltek fel és 7-es erős – teljesen más szerepet tölt be a csapatban. Kreek, más néven a „Férges”, 22-szeri élethosszi eltiltásával a Blood Bowl legtöbbször eltiltott játékosa. Minden egyes büntetését követően jelentős sebészeti, plasztikai és mutációs átalakítást hajtanak rajta végre, aminek révén különböző álneveken újra a pályára léphet. Még jellegzetes fegyverét, a láncos golyót is rendszeresen újraalkotja. Mindennek következtében senki nem állíthatja teljes bizonyossággal, hogy Kreek valaha patkányogre lett volna. Érdekesség, hogy eredetileg Headsplitter („Fejhasogató”) volt a patkányogre sztár, 6-os erővel, de ő jelenleg nem a kínálat része.
A patkányogréhez hasonló játékfelfogást képvisel, de sokkal jobb a stat-ja még Glotl Stop-nak, aki tulajdonképpen egy Kroxigor testbe öntött, kigyúrt, szteroidos Rat Ogre. Khorne csapatokba való Scyla Anfingrimm, aki mutánsabb és inkább a CAS-szerzésre optimalizált változat, de tudja azt, amit egy Rat Ogre. Az első GW készítette patkányogre figura az 1994-től induló 3. kiadásban jelent meg, akkor még Head Splitter sztárjátékosként. A Rat Ogre figurák általában méretesek és jellemzően kilógnak a mezőről. Jelenleg a GW-os műanyag verzió kapható boltokban, a fém vintage verzióknál problémát okozhat a megfelelő méretű és illeszkedésű talp beszerzése.

Rotspawn (Nurgle). A Nurgle csapat nagyfiúja. Akárcsak vámpír vagy khorne megfelelője, ő sem nélkülözhetetlen a csapatában. Ugyanakkor a nagyfiúk és egy raklapnyi mutáció érdekes kombinációja, legfőképpen a csápok (Tentacles) miatt szokták sokan szeretni. Kétségtelen, hogy ez a jártassága hasznos eszközzé válhat kisebb, cselezősebb csapatok gyengébb játékosai ellenében. A legkülönfélébb élőlényekből előállítható mesterséges mutációk révén. Így például a Nurgle’s Rotters’ nagytiszteletű Rotspawn-jét, „Pici”-t gondolják sokan az első pályára hozott macskának, még ha mutáns formában is. Valójában ez az elsőség a Hell Hit Heroes kabalaállatáé, aki történetesen szintén egy mutáns macska volt. Igaz, mivel 2478-ban, első színrelépésekor csapata katasztrófális vereségbe szaladt bele, az ő kabala-karrierje rendkívül rövidnek bizonyult.
Nincs igazi sztár megfelelője. Bilerot Vomitflesh áll a legközelebb hozzá, 5-ös erejével, mutációival és amúgy relatív olcsóságával. Ifjúkori nevén Wilhelm von Mitfleisch ígéretes karrier előtt állt, mígnem az ivás, a szerencsejáték és sok más gyarló vonzalom tönkre nem tette a jövőjét. Bár vannak vélemények, miszerint egy nurgle kerti saláta fogyasztása volt rá ilyen hatással – ezen készítmény felelős a BB-vel kapcsolatos megbetegedések durván feléért. Végül a Járványos Rombolók (Diseased Destroyers) nurgle csapata szedte össze szó szerint az utcáról és fogadta be védő játékos szerepkörben.

Hasonlóan sokféle mutációval rendelkezik a káoszharcos Whitegrasp Doubledrool, egy, a Drakwald erdőbe kitett embergyerek, akit az ottani vadállatok neveltek fel és tettek később Blood Bowl sztárrá. Nem mellékesen, ő az első sztárjátékosok egyike, a második kiadás óta velünk van jellegzetes duplafejével, csápjaival. A Rotspawn-t még sokszor szokták hasonlítgatni idősebb Glart Smashrip-hez, a mezőny legsúlyosabb játékosához. Bár utóbbi faját tekintve patkány, mozgását, sebességét, étvágyát és intelligenciáját tekintve kétségtelenül mutat némi hasonlóságot a Rotspawn-nal. Életútját meghatározta gyermekkori élménye, amikor a Cabalvision csatornán látta Massif „Hungry” Bovine-t, korának legsúlyosabb játékosát (Minotaurusz) és elhatározta, hogy túltesz rajta. Azon ritka játékosok egyike, akit ugyan élethossziglan eltiltottak egy bíró felzabálása okából, olyan sok imitátora lepte el a pályákat, hogy a NAF végül visszavonta a döntést. Nem utolsósorban, Glart egyike a legrégebben feltűnt játékosoknak, már az 1986-os első kiadásban szerepelt papírfiguraként (akkoriban még hájassága mutáció volt és mágikus warpstone páncélt hordott).

A Rotspawn pályára léptetése melletti pótlólagos érv kinézete. Kétségtelen, hogy ez a kreatúra áll legtávolabb bármitől, amit a gerincesek törzsébe sorolnánk. Az 5. kiadásban a 2000-es évek elején kihozott, némileg hiányos Nurgle csapatban sem szerepelt eredetileg, a Fanatics hozott ki hozzá 2002-ben két változatot. Ezeket ma már nagyon nehéz beszerezni és a legtöbb edző nem is tart otthon Rotspawn-t. Azonban ha valaki mégis igényt tart egyre, nagyon széles a formaválaszték – a GW például Star Wars-os Jabba áthallások mentén formálta meg – javaslom a legcsigaszerűbb verziókat.

Troll. A trollok a Nagyfiúk archetípusai, az Ogréket követően már 1988-ban feltűntek a pályákon. Különféle verziókban szerezhetőek be, a legelterjedtebb Nagyfiúk. Vannak olyan, jellemzően pöttöm (Stunty) csapatok, amelyek kettőt is vehetnek belőlük. Lassúak, nagyon hülyék és ezért folyamatos segítséget igényelnek a játékostársaktól. Amiért mégis érdemes őket választani, az a mezőnyben páratlan sokoldalúságuk, tudnak nagyot ütni, célrahányni és csapattársat dobálni. Alaposan fel vannak páncélozva (10+) és még regenerálnak is, nehezen kigyomlálhatóak az ellenfél csapatából. Végezetül olcsók, minden lomhaságuk ellenére versenyképesek hasonszőrű pozíciós társaikkal. Esetenként helyettesíthetőek a másik leggyakoribb Nagyfiúval, az Ogrével.
Sztárjátékosként Ripper Bolgrot híresült el. Ripper-t egy mocsárban, a barlangjához közel fedezték fel, amikor felfigyeltek arra a kivételes pontosságra, amellyel a közelébe került óvatlan halászokat találta el a keze ügyébe kerülő mázsás szikladarabokkal. A Halálfejűek (Deaths Heads) ork csapat szerződtette le, valamilyen misztikus beavatkozás révén elfogadható szintre emelték az intelligenciáját, amelynek révén még csapatának kapitányává is avanzsált a későbbiekben. Ötször nyerte el a „Trollgyilkos” havilap „Leggyűlöltebb Játékos” díját.
6-os erejét tovább fokozza, hogy félrelökéssel (Grab) is rendelkezik. Ugyanakkor a trollok legfőbb erénye épp olcsóságuk, ami valamennyire összeegyeztethetetlen az 5-ös erősségű sztárjátékosok fogalmával. Figuraként nagyon sok verziója létezik, több ezek közül jelenleg nem is a hivatalos kínálat része (pl. Bork Bulge Belly vagy Grogat Crunchskull). Ettől függetlenül a fém verzió beszerzése lehet körülményes. Műanyag verzióját legutóbb 2017-ben adta a ki a GW, de széles körben gyártják.

Vérivadék (Bloodspawn). A Khorne csapat nagyfiúja. Csapatához méltó szörnyeteg, karma, nagy ütése és őrjöngése is van, könnyen mutálható, ellenben elég drága. Ha páncélszaggatásról van szó, kiváló „konzervnyitó”, cselgép csapatok ellen azonban csak mérsékelten használható. Maga a figura is csak a 2010-es években jelent meg a GW polcain, elvileg a khorne csapat nélküle is boldogul.
Sztárverziója Scyla Anfingrimm. A legenda szerint eredetileg norska törzsfő volt, északi és káosz csapatokban is rohamozóként játszott. Harmonikus múltjának több emlékét is ismertnek véljük, így feleségét, lakóhelyét és egyéb feljegyzéseket. Innen ragadta el Khorne, több mutációval is „megajándékozva”, átalakítva saját képére és felvéve őt a Khorne Gyilkosai (Khorne’s killers) csapatba. Belépője is dramatikus volt: a Khorne Gyilkosai edzője a Káosz Kupa utolsó mérkőzése előtt a Véristenhez fohászkodott, hogy ne hagyja csapatát az utolsó helyen végezni. Ekkor, öt perccel a kezdés előtt robbant be Scyla a pályára és vívta ki a csapata győzelmét. Rajongói a „Mészárda” melléknevet ragasztották rá.

Vargheist (Vámpír). Talán a legújabb nagyfiú, az új vámpír csapat 2023-as megjelenésével került be a keretbe. A jetihez hasonlóan karmai vannak, de nincs nagy ütése, 3+-os a vérszomja, nem is olcsó, ennek megfelelően ritkán hozzák a keretben. Aki használja, az is csak a kör végén, amikor nem akkora probléma a vérszomja. Mindazonáltal valóban nagyon nehezen illeszthető a táncoslábú, hipnotikus vámpírstratégiákhoz, amelyek ugyanúgy levesznek a pályáról egy 5-ös erős múmiát, mint egy 2-es erős halflingot. Érdemes megemlíteni, hogy a régi vámpírcsapatokban volt Vámpír Lord, 5-ös erővel, blodge-al, regenerációval és hipnotikus tekintettel – valószínűleg ennél bármi csak gyengébb lehet ebben a szerepkörben.
Ezen Vámpír Lord-hoz hasonló a vámpírok sztrája, Count Luthor von Drakenborg. 1994-es megjelenésével megelőzte magát a vámpírcsapatot is. Mind árában, mind jelentőségében az élőhalott csapatok Morg’n’Thorg-jaként emlegetik – utóbbi közismerten nem hajlandó ilyenekben szerepelni. Üstökösként tűnt fel a Drakfang Thirsters csapatában, az első évadban nemcsak a legtöbb TD-t szerezte, az egy mérkőzésen való legtöbb thrall megharapása csúcsot döntötte meg, de ő „térítette meg” a legtöbb bírót is. Ahogy Jim Johnson is mondta, „A legtöbb vámpír Luthorrá szeretne válni, a legtöbb thrall azt kívánja, bárcsak ő harapná meg őket!”. Sikerének és hosszú karrierjének titkát mindmáig homály fedi, de hogy játékkedvét ilyen sikeresen vérszomja fölé tudja helyezni, nem lehet puszta véletlen. A Drakenborg villában tartott partijai világhírűek, elmaradhatatlan vendégekkel és Johann von Yovi vámpír rocksztárral énekelt olyan duettjeivel, mint a „Félelemben élünk” (Livin’ on a Scare), „Halva vagy élettelenül” (Wanted Dead or Un-alive), „Ez a harapásom” (It’s My Bite) vagy a „Rossz nevet adtál a vérnek” (You Give Blood a Bad Name).
Tákolmányok és tiltott fegyverek
A Blood Bowl-ban van néhány olyan játékos vagy szereplő, esetleg „csoportkép”, amelyek besorolása ellentmondásos. Nem kívánjuk őket az amúgy is némileg lekicsinylő „Egyéb” kategóriába helyezni, de nem is gondoljuk, hogy pusztán játékosokról lenne szó. Mechanikus gépezetek ezek, amelyek gyakran funkcionálisan persze játékosok, de nem feltétlenül van sztárjátékos megfelelőjük és sokszor titkolt fegyvereknek számítanak. Például ha még része lenne a játéknak, feltétlenül ide sorolnánk a halfling katapultot, amikor a pöttöm csapat segítői a pálya széléről próbálták egy ballisztával kilőtt üres üsttel ritkítani az ellenfelet – vegyes eredményekkel.
Bombazsák. A legszélesebb körben használt tiltott fegyver a bomba. Több pöttöm csapatban az alapfelszereltség része és ahol nem, ott is akadnak könnyen felbérelhető fajbéli sztárok. A bomba használata totális lutri, ahol nemcsak az akció maga, de annak eredményessége is a kockán múlik. Ellentétben társaival, teljesen át tudja rendezni a pályát mindkét irányban. Éppen ezért fenyegetésnek sem utolsó, a bölcsebb edzők meghagyják a pályán anélkül, hogy feltétlenül használnák azt minden egyes körben.

Az egyik, bombával is rendelkező sztárjátékos a Black Gobbo, akit gyakran emlegetnek Drombidal-lal, a fehér törpével együtt. Valóban utóbbi nemezise, egy sor gonosz jártasság birtokosa, kése is van és sunyin is rúgdos, akciójának megválasztásakor tényleg zavar a bőség. Ezen túlmenően is a cselszövés mestere, életútját emberrablások, fenyegetések, a bírói kar legkülönbözőfélébb manipulációja szegélyezi. Szabadidejében a Fehér Törpe ellen mesterkedik.
Mint neve is mutatja, Bomber Dribblesnot, Megasztár egyike a bombadobás mestereinek. Szó szoros értelmében berobbant a Blood Bowl világába. Eredetileg ágyúból kilőtt cirkuszi artista volt, aki repülése alatt különböző gyakorlatokat mutatott be a közönségnek, illetve ajándékokkal szórta meg azt. Egyszer túladagolták a lőport az ágyúban, így egy mérkőzésen landolt, kapásból kiütve az egyik játékost. Ilyen szenzációs belépőt követően ott is maradt a Blood Bowl közegében, korábbi képességeit bombák szórása révén kamatoztatva a pályán. Játéka művészien ötvözi a cirkuszok és a sport világát. 2494-ben elnyerte a Legbombasztikusabb Játékos díjat.

Mme Cindy Piewhistle Dreiflusen belváros egyik leghíresebb pékségének meghatározó halfling személyisége. Korábban boltja csak puha és omlós zsömléiről volt híres. Ilyen minőségében szponzorálta a Bluebay Crammers csapatát, a mérkőzések helyszínén pitékkel és tortákkal támogatva annak játékosait. Ugyanakkor felháborodva a kedvenc sportolói ellen elkövetett galádságokon, egyre gyakrabban avatkozott be a játékmenetbe különböző süteményeknek a kritikus pillanatokban való tűpontos bedobálásával. Ma már rendszeresen felbérelhető bomba- és süteménydobáló, bizonyosan megtalálható sütődéjében, a Piewhistle’s Preeminent Patisserie-ben. Érdekesség, hogy testvére, Mindy Piewhistle a Spike Magazin utazó riportere.
A bomba nem egyidős a goblinokkal, csak 1994-ben, a harmadik kiadásban jelent meg Dribblesnot. Nagyon sokáig így is maradt, de a 2010-es évek második fele elhozta a műfaj reneszánszát és újabb játékosait.

Halálroller (Death Roller). Kevés játékos emlegetése és a játéktéren való alkalmazása közt feszül akkora ellentmondás, mind a halálrollerében. Rengetegszer felidézzük, mint valami abszolút fenevadat, de mégis nagyon ritkán pöfög ki a pályára. Nehéz ennek megmondani az okát. Lehet az ára, lehet az a tény, hogy nyilvánvalóan kiállítják az első adandó alkalommal. A páni félelem és gyűlölet is nehezen megmagyarázható. 7-es erejével valóban ez a mezőny legerősebb játékosa (csak a láncos golyós és Deeproot ér fel vele), még a rohamozó Minotaurusz is lepattan róla. Ritka használata ellenére is emblematikus eszköz. A Törpe Mérnökcéh hozta létre egy átalakított fűnyíróból 2464-ben, mivel csapatukhoz egyetlen Nagyfiú sem kívánt csatlakozni. És mivel a törpék a Blood Bowl univerzum (egyik) leggyűlöltebb faja, mit gyűlölnénk legjobban, mint a legnagyobb „törpét”, nem igaz? Csak hab a tortán, hogy levonulása előtt szinte bizonyosan elkövet egy „rugdosást”, már amennyiben egy tonnás járművel valakin való átgázolást annak lehet nevezni. Több változata is ismert volt: Karthon Drezzlebeard például rükvercet is szerelt rá, hogy a bizonyosság kedvéért többször is át tudjon haladni a lánctalpai alá jutott ellenfélen, mígnem egyszer véletlenül a saját pomponlány-csapatukat gázolta le hátramenetben.

A karakter 1994-ben, a 3. kiadásban jelent meg meglehetősen méretes és súlyos figuraként. A 2004-ben kiadott fém verzió mind a mai napig az egyik legnehezebben összerakható figura, 14 darabból áll, valódi mechanikus csoda. Azóta a GW kiadott műanyag változatot is. Bár jócskán lelóg a mezőkről, ritkán marad fenn az egész meccsen.
Láncfűrészes (Looney). Bár kétségtelenül minden fegyverek legvéresebbjének tűnik a láncfűrész, tudvalevő, hogy korunk harcászati és rendfenntartó műveleteiben használata teljes mértékben elfogadott. Köztudomású, hogy Karl Franz herceg is felállított egy láncfűrészekkel felszerelt rendőri egységet leginkább a Nurgle mérkőzések alatt a közrend és a járványügyi szabályok kikényszerítése végett. A NAF tiltása sem magyarázható semmi mással, csak a múltbéli tapasztalatokkal, amikor is annyira elharapódzott használata, ami már a sportág jövőjét veszélyeztette. Semmilyen egyéb, erkölcsi, populáris vagy pénzügyi érv nem szól mérsékelt használata ellen, aminek következtében nem is meglepő, hogy olyan sok sztárjátékos választotta azt partneréül. Mindazonáltal mint azt bármelyik tiltott fegyver esetében is elmondhatjuk – de a láncfűrész vonatkozásában még nyomatékosabban igaz – kétélű eszközökről van szó, amelyek alkalmazása egyaránt hordoz magas potenciális hozadékot és kockázatot is.
Sztárjátékosok közül elsőként Bryce ‘The Slice’ Cambuel érdemel említést. Eredetileg az Ostermark Bulls embercsapat láncfűrészeseként indult a karrierje. A 2480-as évek elején, a NAF korlátozásai előtt élte a fegyvernem a fénykorát, ekkor érte Bryce-t is a kisebb munkahelyi baleset, aminek során fejét vesztette. Ezt követően támasztották fel és folytatta ott, ahol abbahagyta, csak éppenséggel az élőholt csapatokban. Újjáéledésekor csak egy rövid melankólikus köszönömre futotta: „Jó dolog visszatérni! Egy kampón lógni a doktor szobájában aligha számít a sport élvonalának!”. Hozzá kell tenni, hogy bár sokan kétkednek Bryce hasznavehetőségében, speciális képessége révén mérkőzésenként egyvalakit szinte biztosan kettészel.

Helmut Wulf 2481-ben csatlakozott a Bruendar Grimjacks embercsapatához, abban az időszakban, amikor minden edző teletömte csapatát láncfűrészesekkel. Helmut nem egy fejhosszal emelkedett ki ebből a tömegből – értsd, túlélte a többieket – de kitűnt a lefejezés művészi megformálása révén is. Kétszer nyerte el el a Legélvezetesebb Lefejezés díjat. Hírnevet Bob Bifford emblematikus műsorában, a „Fél óra a félidőben” szerzett, amikor a riporter első öt kérdésére csak imitált fűrészhangokkal válaszolt. Ezt követően engedték meg neki, hogy bemutatót tartson, ami a stúdióközönség körében ejtett áldozatokkal és a nézettségben való kirobbanó sikerrel járt.
Max Spleenripper világéletében szabadúszó volt. Ennek ellenére karrierje nehezen indult, sokáig csak a kispadokat koptatta. Egyszer aztán lefegyverzett egy láncfűrészes goblint, kivájva a lépét saját eszközével – innen is kapta a nevét. Ettől kezdve vált megszállottá és kínálja szolgálatait káosz és nurgle csapatoknak. Hozzá kell tenni, hogy 4-es erejével és különleges képességével valóban a műfaj egyik kiválósága, elérhető áron.

Bár az eddigi sztárok is formabontóak, a fegyvernem egyik klasszikusa kétségkívül Nobbla Blackwart. A Greenboyz játékosaként sokáig csapata lesipuskása volt. A pálya szélén, szinte észrevétlenül kószált, ám amikor egy ellenfél a földre került, azonnal ott termett és kíméletlenül összerugdosta. Az így szerzett könnyű és leginkább veszélytelen népszerűséget elégelték meg csapattársai, akik abban a hiszemben ajándékozták meg egy láncfűrésszel, hogy azzal saját karrierjét szeli majd ketté. Nobbla azonban azonnal meglátta a potenciált, továbbra is a szélen leste a lehetőségeit, de most már nem a csizmája sarkát tolta bele a földön fekvő játékosok páncéljába. Mindez nem tett jót csapattársaival ápolt viszonyának. Nem véletlen, hogy legismertebb fűrészelése során is saját játékosát darálta le abban a hiszemben, hogy a fröcskölő vér és goblindarabkák megvakítják majd a közelben rajzó ellenfeleket. Ez utóbbi tettéért ugyan élethossziglan kitiltották a Griswell Memorial stadionból, de a Skavenblight Egyetem Magasztos Mocsokság kara tiszteletbeli doktori címmel jutalmazta érte. Ő az egy meccsen elért lefejezések csúcstartója, 14 ilyen akcióval az Icecastle Wolves ellenében. Szeretett eszköze, „Szeletke” leszázalékolása óta „Hasábka” az elmaradhatatlan társa.
A láncfűrészesek szinte egyidősek a Blood Bowl-lal, már az 1988-89-as 2. kiadásban többet is piacra dobtak belőlük. Nemcsak a goblin csapat kapott egyet, de ekkor jelent meg a ma nem is a kínálat részét képző Ugroth Ripper Bolgrot, Flint Churnblade és egy máig anoním példány. Ezek és az aktív játékosok mind fém, mind műanyag változatban megjelentek a piacon.
Láncos golyós (Fanatic). A megannyi, a goblinok által feltalált és tömegesen általuk alkalmazott tiltott eszköz közül talán ez a legtipikusabb fegyver. Nagyon erős eszköz – jellemzően 7-es az ereje, de a vakszerencse kell a sikeres használatához és így gyakran a tulajdonosa ellen fordul. A láncos golyós játékosról is nehéz eldönteni, hogy szerencsés-e vagy halálraítélt, ez csak a pályán derül ki. Elterjedtsége határozottan mérsékeltebb, mint a láncfűrészé és a sztárok közül is sokkal kevesebben választják, mint a bombát. Ez az eszköz is a 3. kiadás kiegészítésekor jelent meg és terjedt el a Blood Bowl-ban.

Kreek Rustgouger-ről, a láncos golyós patkányogréről már fajának bemutatásakor szó esett. A másik, klasszikus sztár Fungus the Loon, aki kétségkívül kicsit holdkórosabb, mint társai. A pletykák szerint sznotlingok nevelték fel, ahol 732 unokatestvérével egyetemben. Ez nem rendkívüli a sznotlingok esetében, a BB legtömeggyártottabb és legkezelhetetlebb élőlényei. Valójában nem is nagyon ismert a lény egyesszámú alakja, hivatalosan csoportos megjelenésüket „sznotlingraj”-nak, a köznyelven csak „sznotlingirritációnak” vagy „húzzatok innen kis csökevények”-nek hívjuk. Jellemző, hogy a két kötelező csapatszínnel való felruházásuk is az edzők által történik, könyöküknél fogva egy hordó tintába merítik őket, minden más eddigi kísérlet kudarcot vallott. Fungus is velük dolgozott a földalatti ültetvényeken és gombapörköltet kóstolgatott. Ez utóbbi tevékenysége vezethetett mérsékelt őrületéhez és így közvetve Blood Bowl karrierjének kezdetéhez. Eredetileg az utcán figyeltek fel szüntelen pörgésére, amit végül a Greenboyz használt ki akképp, hogy láncos golyót adtak a kezébe. Fanatikus mivoltát mi sem jellemzi jobban, minthogy edzője a mérkőzés végeztével elzárja imádott fegyverét. Ezért Fungus kétségbeesve keresgél valamilyen másik eszközt, amivel kiélheti olthatatlan pörgési és harci vágyát. Magritta városában utcát neveztek el róla, amelyet ő maga hozott létre, amikor egyszer elfelejtették elvenni tőle a gyilkos eszközt. Megnyugvást érdekes módon csak sznotlingok hoznak számára, az ő környezetükben viszonylag nyugodt és és csendes marad.
Érdekesség, hogy eredetileg 2-es erővel hozták a pályára, de cserébe végigjátszhatta a mérkőzést és nem is volt magánzó. Ahhoz képest mára jelentősen átalakult, de az ára alig változott. A 80 ezer arany igen baráti, még az ismert korlátok mellett is.

Pump Wagon. Nyilvánvalóan nehéz bármit mondani a leggyengébb, sznotling csapat egyik legerősebb eszközéről. Egy olyan csoportosulásról van szó, amely eleve a tömegben – a szónak nem fizikai értelmében, sokkal inkább a számosságban – hisz és ehhez rendel néhány olyan monstrumot, amelyek valamilyen stabilitást kölcsönöznek a csapatnak. Természetesen ezen kavargó pöttömhalmazhoz sok minden mást is lehet rendelni, különböző sztárokat, trollokat és igen, kétségtelenül a pump wagonokat is. Összességében amúgy nem rossz a statja a pump wagonnak sem, leszámítva viszonylag alacsony páncélzatát bármelyik Nagyfiúnak beállhatna. Fő gyengesége titkolt fegyver tulajdonsága. Márpedig hiába a sok jó vonás, ahhoz túl drága, hogy ne maradjon a pályán a mérkőzés végéig. Pláne kettő. Éppen ezért nehéz végleges ítéletet alkotni a pump wagonok használhatóságáról, azt sokkal inkább meghatározza a csapatösszeállítás és a stratégia. Bizonytalanságunkat csak fokozza, hogy eltekintve pár erőtlen korábbi próbálkozástól, a játékos is csak 2020, a sznotling csapat megjelenése óta szerepel stabilan a Blood Bowl csapatlistákon, így igazából kevés a róla szerzett tapasztalat. Figuraként a GW-os változat a meghatározó.

Siklóernyős (Swoop). A siklóernyős tulajdonképpen nem is annyira egy játékos, hanem egy jártasság és a hozzá tartozó, azt egyedüliként alkalmazni tudó játékos. Sok vonatkozásban csökkenti a csapattárs dobás kockázatát, legalábbis ami annak második felét, a repülést, a földet érést és az azt követő futást illeti. Az indulás vonatkozásában semmi sem változott, a siklóernyős ugyanúgy végezheti egy troll szájüregében, mint bármelyik korábbi, ernyőtlen goblin társa. Bár a goblin csapatok már a kezdetektől fogva alkalmaztak különböző műszaki invenciókat, a siklóernyő nem bírt tartósan megragadni ezek között egészen 2019-ig. Ettől függetlenül az ötlet már korábban is ott lappangott Nuffle fejében, feltehetően a Warhammer Univerzum egyéb területein adták az ötletet. A goblin ernyős katapult már korábban ismert harctéri alkalmazás volt és az 1990-es évek vége óta fel-feltűnt a Blood Bowl világában is. Azóta több fém és műanyag verziója is a piacra került, GW-os változatokban is.
Ugróbotos (Pogoer). Az ugróbot Pogo Doomspider, a Lowdown Rats edzőjének találmánya. Nevükkel ellentétben ez egy lila-fekete goblin csapat. Bár maga Pogo 2479-ben elhunyt egy balesetben, találmánya messze túlélte, túlszárnyalta őt és a goblin fajt. Az eszköz így is jobbára a pöttöm csapatok eszköztárának része maradt, akik rászorulnak a különböző mechanikus megoldásokra. A NAF az ugróbotot, éppen annak békés jellege miatt végül nem nyilvánította fegyvernek, így is bátorítva a használóinak minél szélesebb körű részvételét a viadalokban. Bár ez sem volt mindig így és a korábbi tiltás miatt többen próbálták meg azt kicselezni. Leghíresebb Krazy Snotcheez, aki a lábai helyére implantált két ugróbotot. Az első mérkőzésén eltűnt, mielőtt kiállíthatták volna, kirepült a stadionból.

A sztárok közül Scrappa Sorehead használja azt. Pogo Doomspider tanítványaként elsőkézből sajátíthatta el az eszköz használatát. Miután kirúgták a Rats csapatából – egy játékostárs fején landolt az egyik mérkőzésen, rossz nyelvek szerint tudatosan – szabadúszó karrierbe kezdett. Életútja változatos, nem mentes a konfliktusoktól. Talán ez is szerepet játszott elharapódzó gombafogyasztásában és abból fakadó idült paranoiájában. Ma már ritkán mozdul ki otthonról kedvenc ugróbotja nélkül és meggyőződése, hogy azzal huzamosabb ideig a dühös tömeg feje fölött bír maradni.
Scrappa figurája is az 1994-es, 3. kiadás nagyobb hullámában jelent meg. Nem sokkal később az ugróbot a goblin szett alapfigurája lett, ma már széles körben hozzáférhető figurának számít.

Egyéb tiltott fegyverek. A fent felsoroltakon túlmenően van néhány sztárjátékos, akik tulajdonságai közt szerepel, illetve figurálisan is kivehető egy, közelebbről meg nem határozott eszköz. Az egyik ilyen Barik Farblast, egy „törpe dobó”. Az idézőjel azért indokolt, mert a törpe csapatoknak jellegzetesen nincs dobójuk, futót használnak helyette és a passzjáték nem az erősségük. Ezen változtatott Barik, eredetileg a Grudge Bearers futója, aki két szezont követően alkotói szabadságra ment, majd visszatért találmányával, a Ballzooka-val. Talán annyiban ez nem volt meglepő, hogy Barik a „Farblast és Fiai Tüzérségi Alkalmazások” cég potenciális örököse, a család tagja. Mai napig nem sikerült senkinek reprodukálnia a különleges eszközt, amelyet a NAF, hosszas belső vitákat követően illegális eszköznek minősített. Nem tudjuk, hogy Barik-kal összefüggésbe hozható-e, de a Világszéle Szuperligában (Worlds Edge Superleague), amelyet másodvonalbeli törpe csapatok alkotnak, mai napig dominál a passzjáték, legalábbis annak folyamatos kísérlete. Barik ma már a Blood Bowl veteránjának számít, aki 1988, a második kiadás óta hasítja átadásaival a pályák légterét. Érdekesség, hogy az 5. kiadásban a törpe csapat is kapott bombazsákot, akit aztán később Boomer Eziasson sztárjátékosként jegyeztek, kivéve őt a csapatlistából.
A másik, Bariknál némileg kevésbé kimunkált technológiát alkalmazó játékos Zzharg Madeye. Akárcsak Barik, Zzharg is tűrhető dobó, de vele ellentétben eszközét már fegyverként, rövidebb hatótávú mordályként is alkalmazhatja. Akárcsak a káosz törpe csapat egészénél – elég említeni a 2. kiadás misztikus 7. játékosát, akinek mintája az első öntésnél állítólag megsérült, ezért nem is létezik, de ki tudja – Zzharg múltja is bizonytalan. A harmadik kiadás sztárjátékosa volt, de a nyilvántartásban nem szerepel hozzá tartozó GW figura, ezért ha bárki bármi biztosat tud, kérjük jelezze.

Egyéb szerzetek
Van néhány olyan sztárjátékosunk, akik egyedül képviselik a fajukat a Blood Bowl-ban, nem egy meglévő pozíciós vagy mezőnyjátékos, esetleg nagyfiú sztárváltozatai. Hogy említsünk egy példát, ilyen a lentebb bemutatott Eldril Sidewinder, aki egy tengeri elf, miközben senki sem tudja, milyenek a nem-sztár tengeri elfek. Ezekből a kreatúrákból tényleg csak egy maroknyit mutatunk be, nincsenek sokan.

Akhorne (mókus). Sokak szerint egy gyalog-galoppos áthallás, de a pályán békésen ugráló mókusokkal nem árt vigyázni. Akhorne valójában igazi vérmókus, gondolkodás nélkül nekiront a nála erősebb – valójában mindenki erősebb nála – ellenfélnek és rendíthetetlen jártassága, őrjöngése, illetve karmai révén simán a kispadra is küldheti. Nem okoz neki problémát a ketrecbe való bejutás sem, kitolhat akárkit. Egyszer. Aztán nyilván agyoncsapják, de azon az áron, amennyiért megkapható, sokaknak megéri.
Akhorne 2500-ban debütált az Oakglade Defenders csapatában és mészárolta halomba az akkor még gyanútlan Armoured Armadillos embercsapatát. Játékstílusa és a pályán kívüli imázsa erős ellentétben maradtak egymással. Vérmókus dühkitörései miatt sokan egy, az istenei által elvarázsolt káoszhívőnek, mások Khorne földi megtestesülésének tartják – legyen ez bármilyen különös választás is a véristentől. Ehhez képest népszerűsége főleg a gyerekek körében tört át minden ésszerű határt, plüss-Akhorne-okkal árasztva el a stadionok butikjait. Leszerződtetése egyszerre nehéz és könnyű is: Akhorne nem beszél, ellenben nem érti a pénz fogalmát és néhány makkért hajlandó lehet beállni bármely csapathoz.
Az edzők véleménye így is eltérő, vannak akik csak egy viccnek tartják, veszélytelen kis pöttynek a pályán. Nem is gondolják igazi sztárnak, nem véletlenül minden fajnak engedélyezték felhozatalát. Mások imádják legalább a karaktert, ha nem is feltétlenül tartják túl hasznosnak. Végül van egy törpe kisebbség, aki rendszeresen hozza és próbálkozik vele. A Blood Bowl legnagyobbjai, Grashnak, Varag, Lord Borak mindenesetre nagyon elismerőleg nyilatkoznak róla, tisztelik máig megfejthetetlen brutalitásáért. Fenyegetésnek mindenképp jó. Akhorne egy kései fejlesztés, a 2020-as hetedik kiadásban tűnt fel, akkor is hozták ki hozzá a műanyag figurát.

Boa Kon’ssstriktr (kígyóember). Sokáig mítosznak vagy kihaltnak hitték faját, mígnem Boa meg nem figyelte a játékot a közeli dzsungel fáiról és úgy döntött, hogy csatlakozik a Patraxi Pythons amazon csapatához. Beilleszkedése nem volt súrlódásmentes, jelenléte enyhén szólva is megdermesztette a hangulatot a mérkőzéseken. Hírhedt volt Mighty Zuggal vívott párharca, aminek során utóbbi a teljes mérkőzés folyamán gúzsba, jobban mondva kígyótestbe kötve feküdt a pályán, válogatottnál válogatottabb szitkokat szórva Boa nemzetségére hetedíziglen. Pöttöm egyesületek, halflingok nem hajlandóak kiállni ellene, tekintettel az élő és holt csapattagok rejtélyes eltűnéseire. A hetedik kiadás terméke, 2022-ben jelent meg karaktere a GW gondozásában. Főleg speciális képessége miatt gyakorta tiltott a versenykiírásokban, az edzők többsége játékidegennek tartja labdaszerző képességét.

Eldril Sidewinder (tengeri elf). Eldril egyszerre bír egy futó és dobó elf jártasságaival, illetve ritkaságszámba menően bír hipnotikus tekintettel, a vámpírok csúcsfegyverével is. Épp ezen tulajdonsága miatt, illetve Tzeentch, a Változás Káosz istenének átka révén, sokan káosz erők felhasználásával vádolták. Ezt mindig is tagadta, képességeit tisztán elf jellegűnek gondolja. Mindenesetre Eldril élete valóban akkor vett fordulatot, amikor 2485-ben Tzeentch, a Káosz Kupának a Galadrieth Gladiators által való megnyerése után megátkozta. Ekkor tett szert hipnotikus tekintetre is. Ellenben minden korábbi emlékét elvesztette, jobb híjján sztárpályafutásba kezdett. Minden reggel, ébredéskor más és más csapat tagjának hiszi magát, így a legkülönbözőbb elf csapatokban játszik. Eldril 1988, a második kiadás óta stabilan velünk van, bármelyik elf csapatba beilleszthető.
Estelle La Veneaux (amazon-boszorkány). „Mérges” Esztella, a lusztriai dzsungel mocsárlakó bárónője. Származása és céljai nem teljesen világosak a külvilág számára. Egyesek meg vannak győződve, hogy Rigg isten földi megtestesülése, mások szerint csak egy dilinyós amazon nőszemély. Nem példátlan ez az érzékenység amazon körökben. Közismert a Prima Donnas csapat esete, az egyetlen, amely soha nem játszott mérkőzést, mivel a játékosok egyetlen öltözőt sem találtak kellően tisztának. Mindenesetre Estelle harcos természetvédő, aki a legkisebb kihágásért is könyörtelenül beveti varázstudományát és rettentő bosszút áll a vétkezőkön.

A Kara Temple Harpies csapatában induló Blood Bowl karrierje is ennek megfelelően kezdődött. Előbbiek éppen egy nurgle csapat ellen játszottak a mocsárvidék szélén, de Estelle megérezte a vendégcsapatból feléje áradó rontást. Kirontott dzsungeléből és kíméletlenül leirtotta a nurgle játékosokat. Ezt követően kereste fel az amazon csapat edzője és beszélte rá a klubhoz való csatlakozásra. Nem volt egyszerű. Először a helyi erdei békatanácsot kellett meggyőzni, hogy Estelle csatlakozása nem ellentétes dzsungel-avatár jellemével. Estelle hagyományosan civilizáltabbnak és bölcsebbnek tartja a békákat az embereknél, ezért nem is hoz döntést az ő támogató véleményük nélkül. A békatanács kellő mennyiségű bogárral való lefizetése után pedig magát Estelle-t is meg kellett győzni, hogy rengeteg természetromboló Blood Bowl játékos van a világon – a nagyétkű ogrék és halflingok kiváltképp – akikkel a pályán veheti fel legkönnyebben a harcot. Bárki felbérelheti a mocsárvidéken, kunyhójában, csak ne tapossa le odaúton a virágokat.
Estelle a versenykiírások szinte állandó kitiltottja. Boszorkányos különleges képességét nem nagyon fogadta be a Blood Bowl közösség, a sport amolyan sztár-páriája. A hetedik kiadás terméke, GW műanyag figura van hozzá.

Gretchen Wachter (banshee). Bár a banshee eredetileg a kelta folklór női szelleme, aki sikoltozásával megjósolja az őt halló családtag közelgő halálát, Gretchen-t, a Blood Bowl Özvegyét valójában mindenki hallja. Eredetileg a sport egyik rajongó martalócával, Norbert Wachter-rel kötött már a kezdetektől balsikerű, de legalább hosszan tartó házasságot, aminek révén elemi dühöt gerjesztett magában a vérfoci iránt. Temetését követően – amelyet férje is csak futtában, két Blood Bowl meccs közötti rövidke szünetben tudott le – szellem alakban is üldözte férjét, illetve a Blood Bowl-lal kapcsolatos személyeket, dolgokat. Ezen elemi dühére és üldözési képességeire figyelt fel Gyűlöletes Dirk, a Forlorn Pantoms csapatát tulajdonló nekromanta. Azonban Dirk álma egy csupa-szellem csapatról hamar „hamvába halt”, mivel a szurkolók nem tudtak elköteleződni egy olyan egyesület mellett, amelynek tagjait nem lehetett napfényben látni, illetve csak úgy tudott TD-t vinni, amennyiben spirituálisan megszállják az egyik ellenfél játékos testét. Ez utóbbit mind a mai napig tiltja a bírói kar.
Csapata feloszlását követően, 2494-ben Gretchen sztárjátékosnak állt. Jellegzetes sikoltozásával mindmáig betölti a stadionokat és a közeli városrészeket. Egyik mérkőzésen hetvenhét dobhártyát szakított be az egyik bírónál való reklamációja során. Első GW-és leírása 2018-ből, első figurája a hetedik kiadásból származik.

Swiftvine Glimmershard (erdei szilf/tündér). Rengeteg erdei lény jutott be a BB világába a gnómok és az erdei elfek révén, és akkor még nem is beszéltünk az amazónok és gyíkok által ránk zúdított dzsungellakókról. És noha a BB-pályák nem tündéreknek való helyek, Swiftvine bizton kivétel ezen szabály alól. Nem véletlenül a Dar-Ellerath Beechtrees erdei elfek, az Elfheim Eagles egyik elődcsapata hozta magával 2465-ban ezt az elsőre még megmosolyogni való lényt. Ott és akkor mutatta meg, miért nem érdemes kacarászni rajta. Feltehetően a Blood Bowl egyik legszeszélyesebb és haragtartóbb játékosa, 2473-ban egy egész meccset a kispadon töltött. Az edző valamelyik vélt sértésére reagált így, végigduzzogta a meccset és nem volt hajlandó beállni. 2484-ben az Underdwellers egész csapatát legyilkolta a mérkőzés után az ott elszenvedett inzultus nyomán. A sötét elf csapatok sokáig próbálták elérni, hogy vállaljon a körükben is orvgyilkos munkát, a legutóbbi időkig sikertelenül.
2019-ben tűnt fel karaktere, 2024-ben hozta ki a GW a figurát.

Willow Rosebark (driád). Noha a driádok elvileg „fában lakozó nimfák”, Willow-ra inkább a „nimfában lakozó fa” definíció lenne a találó. Valaha az Athelon Avengers csapatában, majd különböző halfling és amazon egyesületekben játszott, ma már szabadúszóként keresi a kenyerét. Pillanatok alatt képes ágakat és gallyakat növeszteni, aminek révén feltartóztathat nálánál jóval testesebb és erősebb ellenfeleket is. Keveset tudni egyéb időtöltéséről, hiszen gond nélkül felszívódhat bármilyen erdősebb területen, de volt néhány köztörvényes esete, amelyben fellépett természeti értékek kárára elkövetett huliganizmus és vandalizmus ellen. 2482-ben megkapta a Blood Bowl „Legrémisztőbb Arc” díját. Első említése 2008-ból, az ötödik kiadás idejéből való, de az első GW Willow Rosebark figura 2019-ben, műanyag változatban jelent meg.
Zolcath (Zoat). „Mi az a zoat?” – ez a kérdés mai napig foglalkoztatja az Óvilág lényeit, hiszen nincs rá határozott válasz. Elkülönülten, javarészt magányosan éldegélnek sajátos mikroflóráikban, mágikus erdeikben, keveset mutatkoznak. Innen ered a „Zárkózott, mint egy zoat” elf szólás is. Származásukra adott egyik magyarázat, hogy ősi földönkívüli lények, amelyeket a Tyranidák hajtottak igába és végeztek rajtuk genetikai módosításokat – de erre nincs semmi bizonyíték.

Zolcath-ot egy öregedő erdei elf játékos kutatta fel és kérte meg, hogy állítólagos mágikus erejével segítsen hanyatló képességein. Ehelyett vagy ezen művelet közben Zolcath is elsajátította a játék alapjait, majd mindenki döbbenetére 2466-ban bevonult a pályára a Laurelorn Paladins körében, helyettesítendő azok nemrég elhunyt faemberét. A meccset így is elvesztették ugyan – Zolcath udvariasan az ellenfélnek adta oda a labdát, hiszen az szemmel láthatólag szerette volna megkapni – de a csapat pénztára majd kipukkadt a látványosságra vágyó szurkolók tömegeitől. Pályafutását többször megszakította és tért vissza a zoat-ok furcsa erdeibe. Egyesek szerint ezt a zoat közösség rosszallása miatt teszi, akik helytelenítik a fajukat övező misztikus homály ilyen alantas játékszenvedély miatt való oszlatását. Mások szerint egyszerűen csak magányra vágyik, míg a legvalószínűbb magyarázat, hogy megunta azt, hogy az utcákon mindenki csak egy dagadt, fekete lónak nézi. Így ha valaki le akarja szerződtetni, előbb meg kell találnia a zoat-erdőkben. Zolcath a 2010-es évek végén jelent meg, hogy aztán 2020-ban figuraként is debütáljon a Forge World műhelyéből.